Bármi történjék a szombati kongresszuson, nem vet jó fényt az alig egyéves, fiatal MPP-re, hogy szervezetlenség és fejetlenség övezi az ünnepinek szánt Országos Tanács előkészítését. Szász Jenő elnök oly sok energiát fektetett visszaválasztása, megerősítése biztosításába, hogy nem maradt már idő a demokratikus látszat megőrzésére. Az a tény, hogy négy nappal az ülés előtt a megyei szervezetek nem kaptak hivatalos meghívót, a napirendről a sajtóból értesülnek, és szóbeszédek alapján próbálják kitalálni, mi várható a rendezvényen, önmagáért beszél.
Egyáltalán nem mondhatjuk, hogy az MPP-t sebbel-lobbal jegyezték be, alapszabályának és programjának hiányosságai a sietségnek köszönhetőek. Jó két évig tartott a szükséges 25 000 aláírás összegyűjtése, és hónapokig kereste az alkalmas pillanatot az önmagát elnökké kikiáltó Szász Jenő. Csapatával dolgozta ki a párt dokumentumait, amelyekről az elmúlt egy évben sorozatosan derült ki: nem mindig tartják tiszteletben a demokrácia játékszabályait, egy erős elnök kezében összpontosítanak minden döntést, ellenvéleményeknek, vitának nem adnak helyet. A választás szabadságát ígérő párt most éppen saját tagságától vonja meg a lehetőséget, Szász Jenő nem hajlandó kockáztatni, így mindent megtett, megtesz azért, hogy egyedüli jelöltje legyen az elnöki megmérettetésnek.
Mindez tulajdonképpen a párt belügye volna, tagságának joga és lehetősége elfogadni vagy elutasítani a Szász Jenő által képviselt elképzeléseket. Csakhogy a Magyar Polgári Párt a tavalyi választásokon több tízezer, köztük nagyon sok, RMDSZ-ből kiábrándult szavazó voksát szerezte meg az értékelvű, tisztességes politizálás ígéretével, sokan azért ütötték a pecsétet a fenyőre, mert az erdélyi magyar politizálás megújulását, megtisztulását remélték, egy olyan folyamat beindulását, amely becsületesebb, a magyarság érdekeit elsődlegesnek tekintő képviselet kiépítéséhez vezethet. Most azonban úgy tűnik, az MPP-ben is a hatalomvágy, az önös érdekek kerültek előtérbe, nem a nemzeti célok, de kisstílű helyi harcok, nem jövőépítés, de a gyűlölködés, a bizalmatlanság vált hajtóerővé.
Minden jel azt mutatja, szombaton Gyergyóban úgy történnek majd a dolgok, ahogy azt Szász Jenő és hívei akarják. Kevésnek tűnik azok száma, akik más utat választanának, az eredeti elképzelések mentén építenék tovább a pártot. Szász Jenő lassan elszigeteli önmagát, már nemcsak az RMDSZ vezetői nem állnak szóba vele, de kihátrált mögüle a FIDESZ, elveszítette Tőkés László bizalmát. Elérheti, hogy továbbra is ő marad az MPP elnöke, de félő, hogy ezzel véget is ér politikusi pályafutása, elnöki zsebpártja pedig szépen eltűnik a süllyesztőben.
