Ezeréves a gyulafehérvári főegyházmegye, a jubileum alkalmából konferenciát tartottak tegnap Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE). A rendezvényen szó esett egyebek mellett a trianoni béke főegyházmegyét érintő hatásairól és a XVI. században Gyulafehérváron eltemetett Fráter György bíboros meggyilkolásának körülményeiről.
Schanda Balázs, a PPKE dékánja megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a Szent István által alapított gyulafehérvári püspökség az egyetlen, amelyet a trianoni békeszerződéssel teljes egészében elcsatoltak Magyarországtól. Felolvasta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek üdvözlőlevelét, amelyben az állt: ,,Szent István lelki országa ma is él."
Marton József, a Babeş—Bolyai Tudományegyetem és a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tanára rámutatott arra: Románia megígérte a vallás szabad gyakorlását az újonnan uralma alá került magyar területeknek az első világháború után, ám ,,a helyi atrocitások nem kerülték el sem a római katolikus papságot, sem a híveket". A vallásszabadság azokban az esetekben is sérült, amikor hatósági engedélyhez kötötték az egyházi események rendezését — tette hozzá.
A jogsértésekhez sorolta, hogy a román hatóságok a főegyházmegye székhelyét át akarták tenni Csíkszeredába, ám ezt a pápa nem engedte, s a külföldi segélyeknek az állam igyekezett útjukat állni. Megemlítette azt is, hogy a romániai agrártörvény végrehajtásának eredményeként az egyházi birtokok 98 százalékát elvette az állam.
Az egyetemi tanár kitért arra, hogy a katolikus vallásról áttérőket az állam jövedelmező állásokkal kecsegtette. Adatai szerint az 1920 és 1937 közötti házasságkötések során minden harmadik román férfi magyar nőt vett el feleségül, s a frigyekből született gyermekek javarészt román nemzetiségűeknek vallották magukat. A megpróbáltatásokkal az erdélyi magyarok összetartozás-tudata erősödött, az antiklerikális hangok háttérbe szorultak, ami hozzájárult a katolikus egyház fennmaradásához — összegezte.
Szuromi Szabolcs, a PPKE egyetemi tanára arról beszélt, hogy Fráter György bíborost a gyulafehérvári főegyházmegye területén 1551-ben ölték meg I. Ferdinánd király parancsára. Utalt arra, hogy a kánonjog szerint püspök elleni támadás a pápa kiközösítését vonja maga után. III. Gyula pápa végül felfüggesztette, majd feloldotta a kiközösítést. A királynak azonban nem lett volna joga Fráter Györgyöt kivégeztetni, még akkor sem, ha felségáruló lett volna, mert egyházi méltóság volt — közölte Szuromi Szabolcs.
Rácz Lajos egyetemi tanár előadásában kifejtette: kevés magyar egyházmegyének lehet tudni pontosan az alapítási évét, a gyulafehérvári ezek közé tartozik. Felvetette, hogy egyes feltételezések szerint először Tasnád, majd Kolozsvár volt a központ, ahonnan a XI. század végére került jelenlegi helyére a ma már főegyházmegyei rangban lévő terület székhelye. Utalt arra, hogy az ortodox egyház befolyásának ez a térség volt a legjobban kitéve földrajzi fekvése miatt, a katolikusokhoz való csatlakozás politikai döntéssel valósult meg.
