Úgy tűnik, egyre több pénzügyi segítségre van szüksége az európai államoknak a válság negatív hatásai ellensúlyozására, ezért az Európai Unió tagállamai a tegnap zárult brüsszeli EU-csúcsértekezleten egyetértettek abban, hogy meg fogják kétszerezni, vagyis 25 milliárdról 50 milliárd euróra emelik az unió válságkezelő alapját.
Az EU-országok vezetői abban is megállapodásra jutottak, hogy 75 milliárd euróval hajlandóak hozzájárulni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatási keretének bővítéséhez.
Az EU válságkezelő alapja az euróövezeten kívüli EU-tagok megsegítésére szolgál fizetési nehézségek esetén. Tavaly ősszel Magyarország és Lettország már részesült ebből az alapból ― 6,5 milliárd, illetve 3,1 milliárd euró erejéig ― a szélesebb körű, IMF-részvétellel kialakított készenléti hitelek keretében. Az EU-alapot éppen ezért növelték az eredeti 12 milliárdról 25 milliárd euróra. Jelenleg Románia tárgyal segítségről az alapból, együtt az IMF-től várt kölcsönnel.
Kilátásban van az IMF-keret megduplázása is, 250-ről 500 milliárd dollárra; erről a fejlett és feltörekvő húsz vezető ország (G20) londoni tanácskozásán lesz szó április elején. Az EU támogatja a keret emelését, amelyhez a pénteki EU-csúcs döntése alapján 75 milliárd euróval járulnak hozzá.
A több pénzre valószínűleg szükség is lesz, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénteken közzétett előrejelzése szerint világszintű gazdasági visszaesés várható 2009-ben. ,,Bizonyára negatív irányba fordul a világ idén, mert még a kínai és az indiai növekedés sem tudja kiegyensúlyozni a fejlett gazdaságok visszaesését" ― mondta Angel Gurria, az OECD vezetője tegnap Pekingben.
Az OECD legújabb előrejelzése szerint idén 4,1 százalékkal csökken az euróövezet összesített hazai összterméke (GDP), Németország gazdasága 5,1 százalékkal, Olaszországé 4,2 százalékkal, Franciaországé 3,3 százalékkal gyengül majd.
Németországban már az év első negyedében gyorsult a gazdasági visszaesés üteme, az országot ugyanis exportfüggősége miatt erősebben sújtja a globális gazdasági visszaesés ― közölte tegnap a német pénzügyminisztérium. A minisztérium március havi jelentésében hangsúlyozza, hogy egyelőre nincsen jele a fordulatnak. Az osztrák jegybank tegnap közölt előrejelzése szerint Ausztria GDP-je 1,5 százalékkal, a vártnál nagyobb mértékben csökken az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest.
Kiterjesztik együttműködésüket a régió jegybankjai, hogy tovább erősítsék a régión belüli ,,makroprudenciális" felügyeletet ― egyebek között erről állapodott meg a hat közép-európai jegybankelnök Budapesten munkaértekezleten. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint a tanácskozás résztvevői megtárgyalták a pénzügyi krízis közép-európai gazdaságokra gyakorolt hatásait, illetve áttekintették a részt vevő országok válságra adott válaszait is. Az ülésen a szlovén, a cseh, a magyar, a lengyel, a szlovák és az osztrák jegybank elnöke vett részt.
Nevesítve rákerült a Nabucco-program az EU által támogatandó ötmilliárd eurós fejlesztési csomag projektlistájára. A pénz előteremtéséhez külön tagállami befizetésekre lesz szükség.
A csúcstalálkozó résztvevői közös nyilatkozatot tettek az EU keleti partnerségének ― az Ukrajnával, Moldovával, Fehéroroszországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Örményországgal ápolt kapcsolatok ― megerősítése ügyében. A lisszaboni szerződés ügyében az ír miniszterelnök a csúcstalálkozón a magyar kormányfő értékelése szerint óvatos bizakodásra okot adó tájékoztatást adott a várhatóan ősszel sorra kerülő, következő népszavazásról.
