Felajánlotta távozását a miniszterelnöki székből Gyurcsány Ferenc az MSZP tisztújító kongresszusának. A pártelnök-kormányfő beszédében azt mondta, új miniszterelnökre és új kormányra van szükség, ezért azt javasolta a szocialista párt legfőbb döntéshozó fórumának, hogy bízza meg a párt vezetését, személy szerint a választmány elnökét, a pártelnököt és a frakcióvezetőt az új miniszterelnök kiválasztásával.
Gyurcsány Ferenc két hetet adott az utód megtalálására azzal, hogy indítványozta: a szocialista párt április 5-én rendkívüli kongresszuson jelöljön miniszterelnök-jelöltet. A kormányfő beszédében elismerte, az elmúlt évek általa irányított politikája elhibázott volt. Az egynaposra rövidített kongresszuson nyilvánvalóvá vált, Gyurcsány meg akarja tartani a pártelnöki posztot, hogy felügyelje a szocialista párt további politikai irányvonalát. Ez a terve sikerült is, nagy többséggel újabb négy évre újraválasztották. Ráadásul valójában le sem mondott, hanem konstruktív bizalmatlansági szavazást kér maga ellen, mely a húsvét utáni első parlamenti napon kerülhet az Országgyűlés elé. De ezzel csak akkor bukik meg a miniszterelnök, ha az Országgyűlés parlamenti többségének előzőleg sikerül megegyeznie az utódban. Ez Gyurcsány nagy csele: szombati bejelentésével ugyan lemondott, de jogilag ,,más technikát alkalmazott". S tette ezt annak érdekében, hogy az államfőt ,,kikapcsolhassák" a folyamatból, és elkerüljék az Országgyűlés feloszlatását.
Váratlan bejelentésével Gyurcsány Ferenc igen sok kérdőjelet nyitott meg. Egyebek közt nem világos, hogy valóban az-e a szándéka, hogy átadja a helyét, vagy a miniszterelnökjelölt-keresés kérdésének kéthetes megnyitásával saját alternatívanélküliségét akarja bizonyítani. Igaz, maradása nem oldaná meg a válságkezelés kérdését, de Gyurcsány a szocialisták minden további ellenkezését le tudná törni, kritikusai lába alól kihúzná a talajt.
