Az MSZP nyitott, nemzeti kormányt szeretne alakítani, amelynek az a célja, hogy a gazdasági világválság közepette olyan intézkedéseket hozzon, amelyek csökkentik a recesszió hatásait, mérséklik a szociális és foglalkoztatási feszültségeket, valamint segítenek, hogy mielőbb magára találjon a gazdaság — közölte Gyurcsány Ferenc az MSZP elnökségének tegnapi budapesti ülése után.
Konkrét jelöltekről nem beszélt a kormányfő, de kérdésre válaszolva elmondta: az elnökségi ülésen elhangzottak lehetséges miniszterelnök-jelölt nevek, de az új kormányfő személyére sokakkal történő konzultáció után kell majd javaslatot tenni. Kijelentette: ,,Az elmúlt három évben nagy türelemmel hallgattam, hogy én vagyok a szélesebb körű együttműködés akadálya, most megszűnt ez az akadály."
A Fidesz nem tárgyal új kormányról A Fidesz semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik egy új kormányról, hanem ma benyújtja az Országgyűlésnek a parlament feloszlatására vonatkozó javaslatát — mondta a Fidesz szóvivője tegnap Budapesten azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc közölte: nyitott, nemzeti kormányt szeretnének a szocialisták. ,,Magyarország bajai (...) jóval súlyosabbak annál, mint hogy azokat háttérmutyikkal, pártok közötti zárt ajtós egyeztetéseken fel lehetne oldani" — közölte Szijjártó Péter sajtótájékoztatón, majd hozzátette: ami most zajlik, az az ország szégyene. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy van-e forgatókönyve a Fidesznek arra az esetre, ha ma az Országgyűlés elutasítja a feloszlatására vonatkozó javaslatot, Szijjártó Péter azt mondta: az egy új helyzet lesz, akkor kell majd a megoldáson gondolkodni. Az SZDSZ elkötelezett reformpolitikát támogatna Elkötelezett reformpolitikát támogat az SZDSZ, de nem törekszik semmiféle koalícióra — jelentette ki Fodor Gábor, a párt elnöke a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Fodor Gábor szerint ezt az alkalmat olyan lehetőségként kell megélniük, amikor egy jó program mellé fel kell sorakozni, és olyan miniszterelnököt kell találni, aki képes visszaszerezni a kormány elveszett hitelét. ,,Ha ezt meg lehet csinálni, az SZDSZ biztos, hogy mögé tud állni egy jó programnak és egy jó személynek." Kijelentette, hogy véleménye szerint kell a kormányprogramról és a miniszterelnök személyéről is beszélni. Fodor Gábor kifejtette: személyes véleménye az, hogy ,,az SZDSZ-nek nem kell koalíciót alkotni, és nem is törekszünk semmiféle koalícióra, mi nem akarunk bársonyszékeket". Az a véleménye, hogy miniszteri széket nem szabad vállalni, ,,de oda kell állni egy megoldás mellé". Az SZDSZ elnöke azt szeretné, ha a Fidesz ma nem nyújtaná be javaslatát a parlament feloszlatására. Meg kéne várni a következő két hetet, hátha születik megoldás. Ha nem, akkor úgyis le kell mondania a kormánynak — mondta. A szlovák elnökválasztás első fordulója az ellenzék sikere Ivan Gasparovic, a jelenlegi szlovák államfő, két kormánypárt jelöltje és Iveta Radicová, az ellenzék közös jelöltje jutott tovább a szlovákiai elnökválasztás második fordulójába ― közölte tegnap az országos választási bizottság. Az első forduló hivatalos eredménye szerint a szombati szavazáson Gasparovic megszerezte a leadott szavazatok 46,71 százalékát, míg Radicovát 38,05 százalék támogatta. A választási részvétel 43,63 százalékos volt. Az államfői bársonyszék megszerzéséhez az első fordulóban elvben az összes bejegyzett választótól származó szavazat több mint a felére lett volna szüksége valamelyik jelöltnek a győzelemhez. Az ellenzék nagy sikerének tartja a szlovákiai elnökválasztás első fordulójának eredményét a Magyar Koalíció Pártja. ,,Beigazolódott, hogy a közvélemény-kutatások adatai nem teljesen felelnek meg a politikai erők valóságos eloszlásának Szlovákiában. A választások első fordulójának eredményei az ellenzék számára esélyt jelentenek arra, hogy a köztársaságielnök-választás második fordulójában ― mint ahogy az európai parlamenti választások során is ― törés álljon be a kormánykoalícióval folytatott politikai párharcban" ― olvasható az MKP tegnapi közleményében. A szlovákiai elnökválasztás második fordulójára április 4-én kerül sor. A két jelölt közül az lesz az államfő, aki megszerzi a leadott szavazatok egyszerű többségét.