Miközben a politika a válságkezelő politikai megoldás, illetve az ezt megvalósító miniszterelnök megtalálásán dolgozik, abban már mindenki egyetért, hogy a bajok gyors és hatékony megoldást igényelnek.
A Fidesz és szövetségese továbbra is úgy véli, csak egy, az új parlamenti választás nyomán létrejövő kabinet vághat sikerrel bele a válságkezelésbe. Tegnap Orbán Viktor, a Fidesz elnöke találkozott Surányi Györggyel. A találkozó kapcsán Szijjártó Péter elmondta, a párt nem támogat háttérmutyik nyomán létrejövő kormányt, vezesse azt Surányi György vagy bárki más, és nemmel válaszolt arra a kérdésre is, hogy a Fidesz támogatna-e egy Surányi György vezette kormányt. Mint mondta, a Fidesz elvi és általános álláspontja, hogy új kormány új programmal csak új választások nyomán születhet. Különben az ellenzék lerövidítené az országgyűlési választások kiírásának törvényi határidejét, hogy mindenképpen a júniusi európai parlamenti választással egy időben lehessen azt megtartani.
Meglehetősen távol áll egymástól az MSZP és az SZDSZ elképzelése az új miniszterelnökről. Az MSZP inkább tanárembert, nem egy szociálisan érzéketlen bankárt szeretne, s úgy tűnik, ragaszkodnak Glatz Ferenc egykori MTA-elnökhöz, és nem értik, mi vele a baja az SZDSZ-nek. Glatzot a szocialisták 2005-ben megnevezték, mint lehetséges államfőjelöltet, és akkor is az SZDSZ fúrta meg; Glatz a rendszerváltás előtti kommunista kormány tagja volt, és a mostani legerősebb ellenérv az, hogy történészként nem ért a pénzügyekhez.
Mind az MSZP, mind az SZDSZ el akarja kerülni az előrehozott választást, ami kétharmados Fidesz-győzelemmel járhat, úgy vélik, ha 2009-ben lennének választások, újraépíthetik magukat.
Az MSZP-ben állítólag több tucatnyi képviselő nem bólintana rá Surányi Györgyre. Nehezményezik, hogy Surányi tárgyalt a Fidessszel, de ki kellene tartaniuk az SZDSZ mellett, különben nem marad számukra más, mint újra tárgyalni az MDF-fel, és támogatni a jobboldali párt EP-listavezetőjét, Bokros Lajost. Habár ennek esélyét gyengíti, hogy a kongresszuson és az utána következő elnökségi ülésen (ahol kikötötték Gyurcsánynak, hogy nem lehet bankár az új miniszterelnök) kifejezetten Bokros-ellenes volt a hangulat. (Bokros ma már nem emlékszik arra, hogy 1996-ban belépett az MSZP-be, és Gyurcsány lemondása után azonnal kormányfőnek ajánlkozott.)
Éppen ezért megeshet, hogy egy újabb civilt emelnek be a tárgyalásokba, például állítólag felmerült Király Júlia jegybank-alelnök neve, aki munkásságát tekintve nyugodtan lehet kompromisszumos megoldás. A Nemzeti Bank egyik vezetőjeként nem kell attól tartani, hogy megosztja a népet, a Nemzetközi Bankárképező Központ élén végzett tevékenységéért elismeri a szakma, és hivatalánál fogva avatottabb szakembere a fiskális és monetáris politikának, mint Surányi.
A képviselőcsoport erős kontroll alatt akarja tartani a tárgyalásokat, ugyanis hétfői ülésén úgy határozott: a Gyurcsány Ferenc pártelnökből, Lendvai Ildikó frakcióvezetőből, illetve Simon Gábor választmányi elnökből álló tárgyalódelegáció a konzultáció állásáról, illetve a beterjesztendő javaslatokról egyaránt köteles referálni. Ám az, hogy esetlegesen a félelemvezérelt szocialisták rábólintanak egy emberre, nem jelenti azt, hogy gőzerővel beindulnak a megszorítások. A szocialista képviselők közt pörgő kalkulációk 600 milliárdos kiadáscsökkentésről szólnak, amit egy 300 milliárdos biztonsági megtakarítással kellene megfejelni. Ezt viszont nem biztos, hogy sikerül egy az egyben lenyomni az MSZP-frakció torkán, tehát előállhat az a helyzet, hogy válságkezelő miniszterelnöke van az országnak, de programja nincs.
