Állásfoglalást szavazott meg tegnap Brüsszelben az Európai Parlament (EP) a totalitárius rendszerekről, és ebben javasolják, hogy augusztus 23-a — a Lengyelországot a Szovjetunió és Németország között felosztó 1939-es Molotov—Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulója — legyen a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapja.
Az EP 553 igen, 44 nem, 33 tartózkodó szavazattal fogadta el az Európa lelkiismerete és a totalitarizmus című állásfoglalást, melynek társszerzői Szájer József, Tőkés László és Schöpflin György. Az indítványt az EP négy képviselőcsoportja — az Európai Néppárt, Zöldek/Európai Szabad Szövetség, a Nemzetek Európájáért Unió csoportja és a Liberálisok — terjesztette elő közös állásfoglalásra irányuló indítványként, míg a szocialisták ettől lényegesen eltérő, saját verziót nyújtottak be — utóbbit az EP leszavazta. A képviselők megállapítják, hogy az európai integráció a válasz a két világháború és a holokauszthoz vezető náci zsarnokság okozta szenvedésre, illetve a totalitárius és demokráciaellenes kommunista rendszerek közép-kelet-európai terjedésére. A nyilatkozat ugyanakkor javasolja egy olyan ,,európai emlékezet és lelkiismeret intézet" létrehozását, amely a diktatúrák tanulmányozásának európai kutatóintézeteként és a diktatúrák valamennyi áldozatának emléket állító összeurópai múzeumként, emlékhelyként működne. A szavazást követően a társzerzők örömüket fejezték ki, hogy az EP-ben, az úgynevezett Prágai Nyilatkozat alapján sikerült a kommunizmus bűntetteinek elítéléséről határozatot elfogadni, melynek egy olyan folyamatot kell elindítania, amely különböző formában elismeri a kommunizmus áldozatainak szenvedését, és méltó módon képes arra emlékeztetni.