A kommunizmus nyűgeitől szabadulni vágyó, de az örökösödés nyomán ettől megválni nehezen vagy egyáltalán nem tudó kelet-európai államokban 2009 az ilyen-olyan választások éve. Köztük európai parlamenti, államelnöki. és néhol volt vagy lesz országgyűlési képviselő-választás is, hogy a pártkongresszusokról, -választásokról ne is szóljunk. Ennek a térségnek, Kelet-Európának s ezen belül a Kárpát-medencének van néhány közös vonása.
Egyik a ,,magyarkártya". Három, nevén is nevezhető országban és tartományban, Szlovákiában, Romániában, a Vajdaságban és Kárpátalján most ezt a kártyát játsszák ki. A legkíméletlenebb módon éppen ezekben a napokban Felvidék a ,,kártyaosztó". Azt csak jelezzük, hogy ennek kijátszása Magyarországra is jellemző, a ,,magyarkodással" való riogatás, a politikusok és a kormányzati szolgasajtó fasisztázása, horthystázása, antiszemitizmusozása és szegregációzása mind-mind ehhez az ideológiai fegyvertárhoz tartozik.
Az utóbbi egyike ― a szegregációzás ― a ,,cigánykártya" gyűjtőnéven foglalható össze. Ez kísértetként járja be a Kárpát-medence még mindig magyarok lakta tartományait. Közben rémtörténeteket olvashatunk azokról a rablógyilkosságokról, erőszakokról, tyúktolvajlásokról, amelyeket a cigányok követtek el.
Ez az érem egyik oldala. A másik: ugyancsak oldalakon át olvashatunk arról, hogy nincs cigánybűnözés, ha az ország lakosságának egészéhez viszonyítjuk a rablógyilkosságokat, agyonveréseket, megerőszakolásokat, akkor ez arányaiban átlagosnak mondható. De egyébként is, az etnikai hovatartozást nem szabad firtatni.
És csendesen jegyezzük meg, hogy közben azok, akik szegregációval vádolnak másokat ― például az oktatás területén ―, milliókat nyúlnak le és osztogatnak szét ― beszéljünk az ő szóhasználatuk szerint ― a romaintegrációra, felzárkóztatásokra félretett pénzekből. És teszik ezt a legmagasabb szinteken is.
Szóval, 2009 a választások éve. Szükségük van a cigány szavazatokra az olyan szalonpártoknak is, amelyek képviselőinek a szájuk jártatásán kívül semmi közük a cigányokhoz. Ezek a szalonpolitikusok játsszák ki a cigánykártyát.
Nem állítanám, hogy nálunk, Erdélyben minden rendben. De amikor a népszámlálási statisztikákat lapozom, engem már meg sem hökkentenek azok az adatok, hogy olyan településeken, ahol százával élnek cigányok, legfeljebb egy-két tucat vallja magát annak.
A többi magyar vagy román. Talán hagyni kellene az önkéntes és ingyenes beilleszkedést, a felzárkózást, és nem alkalmi pártkatonákként toborozni össze őket.