Cigánykártya — Sylvester Lajos

2009. április 4., szombat, Roma szombat

A kommunizmus nyűgeitől szabadulni vágyó, de az örökösödés nyomán ettől megválni nehezen vagy egyáltalán nem tudó kelet-európai államokban 2009 az ilyen-olyan választások éve. Köztük európai parlamenti, államelnöki. és néhol volt vagy lesz országgyűlési képviselő-választás is, hogy a pártkongresszusokról, -választásokról ne is szóljunk. Ennek a térségnek, Kelet-Európának s ezen belül a Kárpát-medencének van néhány közös vonása.

Egyik a ,,magyarkártya". Három, nevén is nevezhető országban és tartományban, Szlovákiában, Romániában, a Vajdaságban és Kárpátalján most ezt a kártyát játsszák ki. A legkíméletlenebb módon éppen ezekben a napokban Felvidék a ,,kártyaosztó". Azt csak jelezzük, hogy ennek kijátszása Magyarországra is jellemző, a ,,magyarkodással" való riogatás, a politikusok és a kormányzati szolgasajtó fasisztázása, horthystázása, antiszemitizmusozása és szegregációzása mind-mind ehhez az ideológiai fegyvertárhoz tartozik.

Az utóbbi egyike ― a szegregációzás ― a ,,cigánykártya" gyűjtőnéven foglalható össze. Ez kísértetként járja be a Kárpát-medence még mindig magyarok lakta tartományait. Közben rémtörténeteket olvashatunk azokról a rablógyilkosságokról, erőszakokról, tyúktolvajlásokról, amelyeket a cigányok követtek el.

Ez az érem egyik oldala. A másik: ugyancsak oldalakon át olvashatunk arról, hogy nincs cigánybűnözés, ha az ország lakosságának egészéhez viszonyítjuk a rablógyilkosságokat, agyonveréseket, megerőszakolásokat, akkor ez arányaiban átlagosnak mondható. De egyébként is, az etnikai hovatartozást nem szabad firtatni.

És csendesen jegyezzük meg, hogy közben azok, akik szegregációval vádolnak másokat ― például az oktatás területén ―, milliókat nyúlnak le és osztogatnak szét ― beszéljünk az ő szóhasználatuk szerint ― a romaintegrációra, felzárkóztatásokra félretett pénzekből. És teszik ezt a legmagasabb szinteken is.

Szóval, 2009 a választások éve. Szükségük van a cigány szavazatokra az olyan szalonpártoknak is, amelyek képviselőinek a szájuk jártatásán kívül semmi közük a cigányokhoz. Ezek a szalonpolitikusok játsszák ki a cigánykártyát.

Nem állítanám, hogy nálunk, Erdélyben minden rendben. De amikor a népszámlálási statisztikákat lapozom, engem már meg sem hökkentenek azok az adatok, hogy olyan településeken, ahol százával élnek cigányok, legfeljebb egy-két tucat vallja magát annak.

A többi magyar vagy román. Talán hagyni kellene az önkéntes és ingyenes beilleszkedést, a felzárkózást, és nem alkalmi pártkatonákként toborozni össze őket.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 186
szavazógép
2009-04-04: Múltidéző - x:

Brit ügynök? Mosdatlan különc? (Csoma Sándor a nyugat-európai tudományban) — Bangha Imre

Kőrösi Csoma Sándor sírja Dardzsilingben
Csoma Sándort mi, magyarok nemzeti hősünknek tekintjük, szülőfaluját az ő nevére kereszteltük át a XX. század elején, dardzsilingi sírja pedig az Indiába látogató magyarok zarándokhelyévé vált. A legfrissebb nyugati irodalom azonban nem ilyen kegyes Csoma Sándor irányában. S mert mindmáig hiányzik egy összefoglaló értékű, lehetőségek szerint elfogulatlan angol nyelvű Csoma-monográfia, a modern nyugati irodalom általában vagy nem vesz tudomást a székely tudósról — mint történt Peter Hopkirk Tibet „titkos" felfedezését bemutató, Birtokháborítók a világ tetején (Trespassers on the Roof of the World, 1995) című könyvében —, vagy gyakran spekulációval töltve ki a Csoma-életrajz bizonytalan elemeit, negatív fényben mutatja be a székely tudóst.
2009-04-04: Roma szombat - x:

Várják a királyt — B. Kovács András

Amikor kinn jártam az őrkői cigánytelepen, ott éppen királyváróban voltak. A király II. Cioabă, aki apjától, I. Cioabătól örökölte a címet, ő pár éve hunyt el Szebenben, ahol lakott, s akinek aranykoronájáról magam írtam meg, amit a telepen pár éve hallottam, hogy tizennégy kilót nyomott volna.