Amikor kinn jártam az őrkői cigánytelepen, ott éppen királyváróban voltak. A király II. Cioabă, aki apjától, I. Cioabătól örökölte a címet, ő pár éve hunyt el Szebenben, ahol lakott, s akinek aranykoronájáról magam írtam meg, amit a telepen pár éve hallottam, hogy tizennégy kilót nyomott volna.
Telepen jártamban romaaktivisták igazolványokat mutattak nekem, Mocsel László például azért tartja magát ,,tanácsosnak", mert a Keresztény Romaközpont (Centrul Creştin al Romilor) ilyen iratot állított ki számára, s abban az áll, hogy felmutatója ,,consilier", és kérnek mindenkit, ebbeli működésében legyen segítségére. Tizenhatan lennének tanácsosok, a Közösségi Házban székel a központ, és Dima Mihály lenne a főnöke, aki egyben az Amenka Alapítvány kuratóriumának is tagja.
A tevékenységük miben állna? — firtatom. A keresztény központról megtudom, hogy a király tulajdonképpen annak a feje, vallásilag alighanem pünkösdista, és eddig főleg az ún. cigánynap szervezésében jeleskedett, a tavaly küldött mintegy tízmilliót — Mocsel annyira becsüli —, amiből a telepieket lakomára hívták meg. ,,Nem volt elég, még hozzáadtunk a magunkéból." Mocsel mint szakács — a katonaságnál tanulta és gyakorolta a mesterséget — főzött is hétszáz személyre akkor, s az idén szintén áprilisban készülnek megszervezni, ezért üzent volna a király, hogy jön, de aztán egyéb elfoglaltsága miatt elmaradt a látogatása. Számítanak rá, hogy mégis ellátogat hozzájuk, Árapatakon, ahol a polgármester is támogatja őket, a kultúrházban gyűlnek majd össze.