Többféle nemzetség

Nagy István polgármester szerint a baróti cigányok közt is rengeteg a különbség. A Dózsa György téren lakók a város régi cigánysága, ezért a magyarság őket tekinti az ,,igazi" roma közösségnek. A velük való együttélés sosem volt problémás, s ha tehették, dolgoztak is, ezt pedig becsülték/becsülik a magyarok, s nemegyszer baráti viszonyt ápoltak/ápolnak velük. Az ún. cigányblokkban lakók már idegennek számítanak, s valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy kevésbé alkalmazkodtak a régi baróti együttélési szabályokhoz. Köztük és a barótiak közt már kisebb összeszólalkozások megestek, ám mindennek ellenére nyílt konfliktusra nem került sor. Az igazi gondot a köpecbányai és a felsőrákosi közösség jelenti. Tavaly tavasz folyamán a köpecbányaiak viselkedését elégelték meg a köpeciek, s léptek fel egységesen ellenük. A felsőrákosiakhoz már bálban elkövetett gyilkosság is kötődik, legutóbb szilveszter előtt néhány nappal a város egyik bárjában provokáltak nagy visszhangot keltő verekedést. ,,Ha a barótiak ellenszenvet éreznek a cigánysággal szemben, akkor ez az ilyen erőszakos cselekedeteknek tudható be" — vélekedett a polgármester.

Mit tehet az önkormányzat értük?

Nagy István polgármester elképzelései közül több a roma közösség szociális — elsősorban lakhatási — körülményeinek javítását célozza. Szerinte érdemes lenne a tanácsnak megtárgyalnia a cigánytömbházban lakók azon kérését, hogy megvásárolhassák jelenleg bérelt lakásukat. Több haszna is származna ebből a városnak. Elsősorban az, hogy a felértékeléseket követően Barót-szinten elég tetemes összeghez juthatna az önkormányzat, másrészt társadalmi szempontból is befolyásolhatná a romákat. ,,Ahhoz, hogy meg tudják vásárolni a lakásokat, valószínűleg kölcsönhöz kellene folyamodniuk, azaz azt követően felelősségteljesebben kellene élniük, hiszen ellenkező esetben nem tudják majd fizetni a részleteket és a közköltséget egyszerre, vagyis elveszíthetnék lakásukat. Talán nem is a lakásokért befolyó pénzt, hanem ezt a felelősségvállalást tartanám a város legnagyobb nyereségének" — fogalmazott a polgármester. Nagy István szerint jó esély van arra, hogy a fejlesztési és lakásépítési minisztériumon keresztül huszonnégy szociális tömbházlakást építsenek a Dózsa György téren. A kérést már letették a kormánymegbízotti hivatalhoz, s remélik, hamarosan válaszra is érdemesítik az önkormányzatot.

Brassóban keresik kenyerüket

Bár a statisztikai adatok szerint csak maroknyi cigány él Baróton, Lakatos Béla úgy tudja, a valós szám négyszáz körüli. Azért e különbség, mert számbavételkor kevesen vállalják származásukat. Ebben az is szerepet játszik, hogy anyanyelvüknek a magyart tekintik, így természetesnek tartják, hogy a nemzetiséghez is azt diktálják be. Megélhetésük biztosításában sokat nyom a latban a brassói munkavállalás lehetősége. Hajnalban többtucatnyian indulnak útnak, hogy reggelre, kezdésre ott legyenek az építkezéseknél. Sokuk számára segítséget jelentett, hogy tavaly a polgármesteri hivatal által képzést indítottak számukra, így a többéves vagy évtizedes tapasztalattal rendelkezők oklevelet szerezhettek, minek következtében fizetésük kicsit nőtt, állásuk pedig biztosabb lett. A férfiak példáját a nők is követik, s szerdánként a művelődési ház kistermében elméleti mezőgazdasági képzésben részesülnek. Az oklevéllel nem itthon akarnak boldogulni — a napszámosmunkához nem kérik sehol —, Spanyolország és Olaszország vonzza őket. Nem egynek sikerült már megélhetést találnia külföldön, ez pedig az itthoniakra is ösztönzően hat. Lakatos Béla menye például Olaszországban öregekre vigyáz. Szállása és étkeztetése biztosított, mellette 600—700 eurót keres havonta. A Brassó­ban vagy külföldön szerzett pénz elég szép summára rúg, de a napi kiadások nagyok — sok szájnak kell ám enni adni! —, ezért spórolni nem sokat lehet. ,,Télen a férfiak közül kevesen dolgoznak, így a félretett kevés pénz tavaszig elmegy" — mondja a lelkész. Úgy véli, az idei év a krízis miatt sokuknak nehezebb lesz, mint az eddigiek. Az ok: bár több száz tömbház alapja ki van öntve, vagy pirosban áll, a vállalkozók nem hajlandók kockáztatni egy esetleges bukást, inkább úgy hagyják, ahogy vannak.

Hatásos lehet a szép szó

A pünkösdista imaegyháznak nyolcvankét tagja van, ennek lelki vezetője Lakatos Béla. Az idősödő, kis termetű lelkész hívó szavára minden vasárnap ennyien gyűlnek össze a kilencvenes évek elején vásárolt, imaházzá átalakított ház udvarán több órára együtt lenni. Tizenkilenc országban van igehirdetési joga, erre a legbüszkébb Lakatos Béla. Munkája legnagyobb sikerének azt tartja, hogy néhány esztendeje Csíkszeredában hat, sok börtönévre ítélt férfit tudott jó útra téríteni. Mint mondja, erre a keresztelőre még a televíziós stáb is elment, akkora híre kelt a dolognak. Amikor megkérdezték, hogyan sikerült jó útra téríteni őket, csak annyit mondott, hogy tudta, miként kell szép szóval megszólítani. ,,Nem kevesen vannak, akik lopnak, akik erőszakosak, akik kurválkodnak, viszont mondom én, a szépre is hajlamosak. Csak tudni kell, miként kell elmondani a jót" — ez Lakatos Béla életfilozófiája. A jóvá válásnak legjobb példáját abban látja, hogy gyermekeik közül egyre többen járják ki a nyolc osztályt, sőt, az sem olyan ritka, hogy szakiskolát végeznek, vagy éppen érettségiznek. ,,Ha nem hiszi, kérdezze meg a tanárokat, hogy sok gyermek miatt kell-e kijönni a szülőkhöz panaszkodni. A rendőröket is megkérdezheti, hogy mennyire rosszak..."

Aggódnak a munkahelyért

Bódi Sámuel éveken keresztül tanácstag volt, ám tavalytól már nem lát el ilyen feladatot, egyszerű munkásként éli életét — ő is a brassói ingázók egyike —, ám a Dózsa téri cigányság egyik markáns képviselője maradt. Az elmúlt évtizedek alatt sokat dolgozott, a nyolcvanas évek közepén két évig Líbiában vendégmunkásként, majd Egyiptom következett, 1989 után pedig Magyarországon és Izraelben kereste kenyerét, nem meglepő tehát, hogy kis emeletes ház építésére is telt neki. Amikor teheti, a ház bővítését és átépítését végzi. Az egyik részét már átadta nagyobbik fiának, s most arra készül, hogy a nagy előszobát átalakítsa szoba-konyhává, ahol meghúzódhat az ,,öregasszonnyal", azt a részt pedig, ahol most lakik, átengedi a kisebbik fiának. A megélhetési lehetőségekről úgy fogalmaz, mint Lakatos Béla: az idei esztendő mindenképp rosszabb lesz, mint az előzőek. Eddig nem tudtak annyian menni, hogy ne alkalmazzák az összeset, most viszont olyan hírek érkeznek, hogy valószínűleg csak az átlagosnál nagyobb munkabírásúakat és a tapasztaltakat veszik fel, s őket is csak a régi fizetés ötven-hatvan százalékáért. A fiataloknak könnyebb lesz, hiszen a jó munkásokat fogadja külföld, az idősebbekre viszont nehezebb időszak köszönt. A várható munkanélküliség mégis azokat érinti legérzékenyebben, akik biztosnak hitt jövedelemre alapozva kölcsönt vettek fel. Hogy sokukra mi vár, még belegondolni sem jó...

Növekvőben a rasszizmus?

A Dózsa Görgy téren lakó cigányok és a magyarság közt általában békés viszonyok uralkodtak, így nem éreztek különösebb megkülönböztetést. Persze, néha-néha cigányoztak, viszont tettlegességre, komoly viszályra nem volt példa. Ezért meglepő némileg, hogy a kirekesztő megmozdulások szaporodnak. Bódi Sámuel azt tapasztalta, hogy már az óvodában elkezdődik, majd az iskolában folytatódik a faji alapon való elkülönítés, s ez mindenképp később is éreztetni fogja hatását. ,,Az óvodában külön csoportba teszik a cigány gyermekeket, s hogy ne mondhassák, megkülönböztetik őket, néhány szegény családból származót is beosztanak közéjük. A felnőttek sem tolerálják gyermekeinket. Nemrég egy általam legalább huszonöt esztendeje ismert férfi uszította kutyáját a fonott holmikkal házaló kislányra!" — fakadt ki Bódi. Véleménye szerint a közösségükkel szembeni ellenszenvben nagy szerepet játszik a köpecbányai és felsőrákosi cigányság erőszakos viselkedése is. Mint mondotta, nem tagadja, hogy igenis, köztük nagyobb azok száma, akik törvénybe ütköző cselekedeteket követnek el, de az még nem jelenti azt, hogy mindannyian bűnözők. ,,Csak azokat büntessék, akik megérdemlik, akik tényleg megkárosították embertársaikat, vagy megvertek valakit. Mindannyiunkat ne ítéljenek el velük együtt."

*

Hogy milyen baróti cigánynak lenni, azt csak azok tudják, akik a Dózsa György téren vagy a cigányblokkban laknak, akik hajnalban Brassóba indulnak, akik napszámba mennek, akik a ,,szocsiálért" utcát sepernek, akik sehol sem dolgozva arra várnak, hogy valami történjék, akik a börtön falai mögött várják a szabadulást, akik készek az ismeretlenbe, külföldre indulni. Hogy milyen baróti cigánynak lenni, csak az tudja, aki közülük való.