A még nem euróövezeti tag kelet-európai EU-országoknak meg kellene fontolniuk saját fizetőeszközeik feladását és az euró bevezetését még azelőtt, hogy formálisan csatlakoznának az euróövezethez — áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy bizalmas jelentésében, amelyet a hétfői Financial Times idéz.
A londoni gazdasági napilap által említett tanulmány szerint a valutauniónak a belépési feltételek enyhítésével lehetővé kellene tennie, hogy ezek az országok ,,kvázi-tagokká" válhassanak anélkül, hogy képviseletet kapnának az euróövezeti jegybank igazgatótanácsában.
A múlt hónapban készült IMF-jelentés szerint ennek legnagyobb előnye a felhalmozódott devizaadósság-teher problémájának megoldása lenne, megszüntetve egyben a bizonytalanságot és helyreállítva a bizalmat. Az euróra térés nélkül a devizaadósság-teher kezelése masszív belső megszorításokat igényelne, amivel szemben egyre növekszik a politikai ellenállás — áll a bizalmas IMF-jelentésben.
A lap szerint a valutaalap tanulmánya ahhoz a kampányhoz készült, amellyel az IMF, a Világbank, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) próbálta rábírni az uniót és a kelet-európai országokat egy térségi szintű válságellenes stratégia — és ennek részeként egy regionális mentőcsomag — támogatására. Ez a kampány azonban elbukott a mind Nyugat-, mind Kelet-Európában megnyilvánuló széles körű ellenállás miatt — írja a Financial Times. A lap hozzáteszi, hogy az euróövezeti csatlakozási feltételek enyhítését a valutauniós tagállamok és az EKB is ellenzi.
Az idézett IMF-jelentés szerint Kelet-Európában — Törökországot is beleszámítva — idén 413 milliárd dollárnyi küladósság jár le, emellett 84 milliárd dollárnyi előre jelzett folyómérleghiány finanszírozásáról is gondoskodni kell. A valutaalap számítása szerint a finanszírozási hiány — vagyis az az összeg, amelyet ezek az országok nem tudnak a piacról felhajtani, és az IMF-től vagy más hitelezőktől, például az EU-tól kell igénybe venniük — idén 123 milliárd dollár, jövőre 63 milliárd dollár lehet.
Az IMF-jelentés a térség egészére átlagosan 2,5 százalékos idei gazdasági visszaesést jósol a tavaly ősszel adott 4,25 százalékos növekedési előrejelzés helyett. Az idézett tanulmány még azelőtt készült, hogy a húsz legnagyobb ipari és fejlődő ország (G20) múlt heti londoni csúcstalálkozóján döntés született a Nemzetközi Valutaalap mozgósítható tőkekészletének hatalmas arányú feltöltéséről.
Az értekezleten hozott határozat szerint 500 milliárd dollárral, 750 milliárd dollárra növekszik az IMF pénztartaléka az eddigi 250 milliárd dollárról, és a szervezet további 250 milliárd dollár ,,új pénzt" bocsáthat ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködő feltörekvő gazdaságok megsegítésére. Az új kibocsátás az IMF saját ,,valutájában", SDR-ben történik. Az SDR-t — különleges lehívási jogok — egy meghatározott valutakosárból képezik, értékét és kamatát a kosár fő valutáinak súlyozásával számítják ki. Az új SDR-kibocsátás lényegében világgazdasági szintű kvantitatív pénzügypolitikai enyhítésnek felel meg, mivel a tranzakció révén úgy jelenik meg igénybe vehető pótlólagos likviditás, hogy mögötte nem hitel — vagyis már meglévő pénz — áll.
(Kertész Róbert, MTI)