Az átalányadó bevezetésével az adócsalást akarják felszámolni, és nem az adót akarják növelni — jelentette ki tegnap Emil Boc kormányfő, aki szerint az új adó gyakorlatba ültetésének módozatát a hét végéig szabják meg az adótörvénykönyv módosításaival együtt. A kormányfő rámutatott, kénytelenek számba venni az adócsalás felszámolásának módozatait, mert ez jelenleg nagyon magas.
Egy sürgősségi kormányrendelet-tervezet szerint a szállodáknak, a vendéglőknek, az ingatlanközvetítő irodáknak és a kereskedelmi cégeknek befolyt jövedelmükből évente 0,5 százalékot kellene befizetniük jövedelemadóként, de nem kevesebbet, mit 6500 lejt. A kilencnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek, melyek évi forgalma nem haladja meg a 100 000 eurót, választhatnak, hogy a jövedelmük három százalékát fizetik-e be adóba, vagy a nyereségük 16 százalékát. A pénzügyi tárca szerint szükséges az átalányadó bevezetése, mivel a nyilvántartásban levő vállalatok több mint egyharmada veszteséget jelent, bár az évi forgalmuk magas. A minisztérium adatai szerint 2007-ben 242 106 cég szerepelt veszteségesként, azaz a nyilvántartásban levő cégek 39,2 százaléka. Ezeknek az évi forgalma azonban összesen meghaladta a 134 milliárd lejt.
Tiltakoznak a többletadó miatt
Tiltakozik az államelnöki fizetésnél nagyobb bérek külön megadóztatása ellen a bírók és ügyészek szakmai szervezete, de hátrányos megkülönböztetésként minősítette az elképzelést a Babeş—Bolyai Tudományegyetem szenátusa és akadémiai testülete is. Emil Boc miniszterelnök korábban bejelentette, hogy a kormány úgynevezett szolidaritási alap létesítését tervezi. Ebből finanszíroznák az alacsony bérű közalkalmazottak fizetésemelését. A kormány az alapot a kiugró állami fizetések szigorúbb adóztatása révén töltené fel. Így ha valaki havi 8000 lejnél többet keres, attól megvonnák a 8000 lejen felüli rész 90 százalékát adó formájában. A román ügyészek és bírák szakmai szervezete szerint populista, igazságtalan és diszkrimináló a tervezett intézkedés, hasonlóan vélekednek a BBTE tanárai, szerintük a kormány által javasolt adózás az egyetemi támogatások megvonásának álcázását jelentené.
Marad a szerzői jogdíj
A kormánynak nem áll szándékában módosítani a szerzői jogdíjról szóló szabályozásokat — jelentette be Emil Boc kormányfő tegnap. Rámutatott, csalódott amiatt, hogy a kormány nyakába varrják a szakszervezetek és a munkáltatók ötleteit és javaslatait. Megismételte korábbi álláspontját: a szerzői jogdíjak ügye nem a legfontosabb dolog Romániában, és jelenleg nincs szükség az ezekről szóló szabályok módosítására. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell vezetője hétfőn jelentette ki, szerdai ülésén a kormány esetleg elfogad egy sürgősségi kormányrendeletet, amely májustól kezdődően megszüntetné a szerzői jogdíjakat.
Támogatják a munkanélküliek alkalmazását
Európai alapokból fedezik a munkanélkülieket alkalmazó cégek felvétellel járó költségei felét — jelentette ki Emil Boc kormányfő tegnap. A kormány programot indít, amellyel a becslések szerint október végéig legkevesebb 15 000 új munkahelyet hoznak létre. A kormányfő közölte, az EU által finanszírozott és a munkaügyi miniszter által gyakorlatba ültetett program 142 millió euróra rúg. Boc szerint a munkanélküliek alkalmazásával és ezek bérének fizetésével járó költségeket két évig tudja fedezni a kormány. Mint kifejtette, a munkanélkülieket alkalmazó cégeknek tizenkét, de akár huszonnégy hónapig is finanszírozzák a bérköltségek ötven százalékát. Rámutatott arra is, hogy a program az érkezési sorrend elve alapján működik.
Euró csak 2014-től
Nem tartják lehetségesnek a román pénzügyi illetékesek és közgazdászok az euró bevezetését a tervezett időpont, azaz 2014 előtt, mert szerintük az ország még felkészületlen erre, és csak rontana a gazdasági helyzeten. Hétfőn került nyilvánosságra az IMF-dokumentum, amely szerint a még nem euróövezeti tag kelet-európai EU-országoknak meg kellene fontolniuk saját fizetőeszközeik feladását és az euró bevezetését még azelőtt, hogy formálisan csatlakoznának az euróövezethez. Az euró idő előtti bevezetése egyet jelentene az önálló pénzügypolitika feladásával, mert ugyanazt a kamatszintet kellene alkalmazni, amelyet az EKB székhelyén határoznak meg az euróövezet egészére — vélik a szakemberek. (Az IMF-jelentésről bővebben a Pénz-piac-vállalkozás oldalon.)