A G 20-ak londoni találkozóján, majd ezt követően az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetőinek prágai találkozóján, megbeszélésein körvonalazódni látszik, milyen is lesz a gazdasági, erkölcsi, bizalmi, társadalmi, globális válság után lassan ocsúdó szép új világ.
A gazdagabbak, úgy tűnik, nem hagyják cserben a szegényebbeket, félnek, hogy Kelet-Közép-Európa ,,gazdasági és az ettől elválaszthatatlan pénzügyi bedőlése" kihatással lehet az egész világra, és megállíthatatlan negatív folyamatokat indíthat el, ezért a G 20-ak vezetői úgy döntöttek, hogy mégiscsak lesz pénz a válságövezetek megsegítésére kínai, japán, indiai, nyugat-európai forrásokból — ezekben az országokban tudvalevőleg van pénz! —, háromszorosára növelik a válságkezelésben eddig is oly fontos szerepet vállaló Nemzetközi Valutaalap rendelkezésre álló összegeit, mindenekelőtt a hitelek újraindítása a cél, a pénzügyi világot nyűgöző bizalmatlanság feloldása, megszüntetése. Amíg ez nem indul be, s a bankok nem kezdenek ismét hitelezni, s nem indul újra a kereskedelem, a válság csak mélyül. S a világkereskedelemre vonatkozó adatok egészen egyszerűen elképesztőek, ilyen alacsonyan a kereskedelem csak a második világháború után állt. Ezen mihamar változtatni kell, mert az egyes kormányok protekcionista intézkedései csak ronthatnak az amúgy sem túlságosan rózsás helyzeten. A mai pénzügyi, gazdasági világválságot globálisan kell rendezni — nyilatkozták a világ legfejlettebb országainak vezetői. S ez nemcsak a bankokba, kereskedelembe való pénzpumpálásból áll, hanem a fokozottabb bürokratikus ellenőrzési hálók megteremtésével, ellenőrizni is szeretnék a pénzek, hitelek mozgását, az eddigieknél nyilván sokkal hatékonyabban, hiszen ami a hitelezést és a hitelminősítő intézetek munkáját illeti, a válság kirobbanásában az is fontos szerepet játszhatott, ismerték végre fel, hogy lényegi ellenőrzés alig volt, a bankok gátlástalanul, megfontolás nélkül adták a hiteleket, túlzás nélkül: szórva a pénzt. A mai új helyzet az uniós bürokraták nagy álmát, az adóparadicsomok felszámolását is elhozhatja. Vannak országok, Hongkongtól a Kajmán-szigetekig, ahol érdemes adózni, nincs például kamatadó és meglehetősen nagyvonalúan kezelik az adózókat, ezért aztán bankszakemberek, tőzsdespekulánsok, üzletemberek, élsportolók szeretnek ezekben a banánköztársaságokban adózni. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy amíg száz- és százmilliók becsületesen adóznak azokban az országokban, ahol élnek, a leggazdagabbak azt kikerülik, mert kikerülhetik. Hát ennek úgy tűnik, hamarosan vége lesz... De a válságnak még nem, dübörög, mint tegnap a magyar puma.
