Nem azt nézi a középajtai ember, hogy a faluban mi a ma, a holnap gondja, mert az idő, az ember élete gyorsabban pereg, mint ennek a településnek az előrehaladása, úgy lehet, hogy még az Ajta-patak sem folyik olyan gyorsan, ahogyan mi szeretnénk — mondták. Nem annyira az elégedetlenség szólal meg, hanem az a szomorú és nagyon igaz megállapítás, hogy a huszadik esztendejébe lépő ,,új éra" nagyon keveset hozott a helyieknek.
Lassan, roppant lassan ért el oda a közösségi vagy a mindennapok biztonságát megalapozó gazdasági élet, ahová szerették volna. A diktatúra éveinek rombolásából nem lehetett húsz esztendő alatt kilábalni, s lám, a föld és az erdő visszaszolgáltatása sem a remélt meggazdagodást eredményezte, hanem a gondot. ,,Nézze — mondta egy magát megnevezni nem óhajtó, ősz hajú, beteg ember —, én ötvenéves voltam 1989-ben, most hetven vagyok. Mihez kezdjek ezzel az erővel, ami egyre fogy?! Én nem a mindenkori nagyajtai vezetést akarom okolni, pedig arról is lehetne beszélni. Lassan halad — velünk együtt — ez az ország. Ebbe bele kell törődni. Mi a változások generációja voltunk és vagyunk. Ebben az országban egy valódi változáshoz nem volt elég s most sem elég egy emberi élet!"
Az igazság viszonylagos
Benkő Csabát ebben a ciklusban választották meg Nagyajta alpolgármesterének.
— Én csak a máról beszélek — mondta. — Négy forrást (Kicsimező, Domos, Várhegy, Bodzás) akarunk bevezetni a faluba, az évszázados kutak vize minőségi szempontból nem megfelelő. Örömünkre leosztották a kormánypénzt, s hamarosan folytatni tudja majd a brassói kivitelező a munkálatokat. A fővezeték lefektetésével a falu közepéig értek. Van még munka éppen elég. Következik a források befoglalása és a 200 000 köbméteres tároló megépítése.
— A hozam elég lesz-e a falunak? Össze akarják-e kötni ezt a rendszert a nagyajtaival?
— Egyelőre elég lesz, de már gondoltunk arra, hogy növelni kellene. Szabadeséssel be kell vezettetnünk a Kakas patakában lévő Papkút vizét. Az egész rendszer szabadeséssel működik majd, s ez a biztosítéka annak, hogy olcsó és jó vízhez jut a falu. Merném állítani, hogy aránylag rövid idő alatt. Nem gondoltunk arra, hogy összekössük az ajtai rendszerrel, mert az a költséges lenne.
— Ha van víz, akkor kanálisrendszer is kellene.
— Így igaz. Erre is megtettük a lépéseket. Elkészítette már a Consult Construct ennek a megvalósíthatósági dokumentációját. Tehát sínen a dolog. Ez van. Lassan, de alakul a falu infrastruktúrája is.
— Ide tartozik az utak és utcák helyzete.
— Ez függ a víz- és kanálisrendszertől is. Ha lehetne, sem kellene aszfaltszőnyeg arra, hogy később feltöressük. Engedélyünk van a vizesektől nagyobb mennyiségű pataki kavics kitermelésére, s jó szomszédsági alapon kimosatjuk az apácai kavicsmosóban, megfelelő sóderréteg kerül így majd az utcákba. Lassan rendeződik a környezetvédelem dolga is, mert június derekáig fel kell számolnunk a szeméttároló helyeket. Fokozatosan bevezetjük a szelektív szemétgyűjtést itt is. Az erdővidéki régió szintjén kilátás van egy szemétgyűjtő kocsira, ami majd rendszerességgel összegyűjti azt, amit el kell szállítani. Addig is igyekeztünk tenni valamit. Bódi Rozália tanácsi képviselőnk tanulókból csapatot szervezett, kitakaríttatta az Ajta vize mellékét, s nekem gondom volt, hogy kedveskedjek gyermekeinknek, akik jó munkát végeztek.
Mi lesz a Szőlőskerttel?
Van valami igazság abban, hogy kissé elcsépelt kezd lenni a falunapok kifejezés. Középajtán felmerült a gondolat, hogy ne ez legyen majd a település nyári népünnepélyének a neve, hanem például Benkő József Hagyományőrző Napok. Figyelemre méltó, mert amellett, hogy akárcsak eddig, változatos műsort és kikapcsolódást biztosít, emlékezteti az utókort a település jeles szülöttére, arra serkent, hogy évről évre gyarapítsák a jelességekre való emlékezés tárházát, tárgyi-szellemi hagyatékát. S mert van még amit tenni a Benkő-emlékek érdekében, megkérdeztük a középajtai születésű Nagy Piroskát, a megyei tanács munkatársát: van-e remény arra, hogy valóban egy botanikus kertet, amolyan dendrológiai emlékparkot létesítsenek a Szőlőskertbe, amelyet ,,Botánikus" kertnek nevezett a késői emlékezés?
— Dr. Sipos András egyetemi tanár, a Szarvasi arborétum vezetője, kiváló szakember megígérte, hogy bérmentesen elkészítteti a Benkő József-emlékpark tervezetét Magyarországon. Sajnos, ez betegsége miatt eléggé megkésett, de információim szerint dolgoznak a tervezeten, és minden remény megvan arra, hogy a Benkő József-napokra készen lesz. Nekünk ez fontos, mert kilátásban van a hazai környezetvédelmi minisztériumnak egy olyan pályázati kiírása, amelyre be szeretnénk nevezni. A magyar tervezetet erre az alkalomra át szeretnénk írni. Rendezni fogjuk a Szőlőskert használati helyzetét is. Azok a középajtai magánszemélyek, akiknek ott kaszálójuk van, készségesen beleegyeztek abba, hogy azt a területet erre a célra használatba adják.
Él még a fekete gólya
Védett állatunk még háborítatlanul él a Tekse-Ajta vize felső keskeny völgyében. A róla elnevezett panzió, vendégház nyitott teraszán, mint amolyan kis oázisban, beszélgethettünk Középajta két vezető emberével: Szabó Gáborral, a helybeli erdő-közbirtokosság elnökével, diplomás erdőmesterrel és Simon Áron nyugalmazott tanítóval, a református egyház gondnokával.
Szabó Gábor a tavaszi vetést hagyta abba, hogy elmondhassa, miről volt szó az erdő-közbirtokosság minapi évi beszámoló közgyűlésén. 1100 hektár erdővel, 300 hektár legelővel és 86 hektár erdős legelővel rendelkezik ez a 460 tagot számláló közösség.
— Ettől az évtől jobbat is remélhetünk — mondta —, mert az üzemterveben több a fővágásunk, mint a gyérítés, s az hoz pénzt majd a kasszába. Egy esztendőre 5100 köbméter a kivágási kvótánk. Ebből 2600 köbméter fővágás. Volt egy szerény nyereségünk a tavalyi évre. Egy hektárra osztottunk két folyóméter fát, és az összterületre 10 lejt hektáronként.
— E hatalmas területen vadállomány is él.
— Gondolkoztunk azon, hogy tagja legyünk mi is annak a nagy magán-vadászegyesületnek, amit a bölöniek akarnak hivatalosan megalakítani. Ezen a területen most három vadászcsoport osztozkodik. Célunk az lenne, hogy mi, a tulajdonosok tudjuk majd kiadni a vadászterületet a vadásztársaságoknak.
Gondokkal-tervekkel küzd a birtokosság. Tulajdonában van a jelenlegi óvoda épülete. Felajánlották, hogy eladják az épületet, melyet a községi önkormányzatnak kellene megvásárolnia. Úgy határoztak, hogy ha ez sikerül, a szomszédban lévő romos, egykori községháza épületében székházat alakítanak ki, amelyre már elkészült a tervezet. Sajnos, két cég is adósa a közbirtokosságnak már harmadik éve, kamat nélkül ez félmilliárd lej. A pert megnyerték, most már a végrehajtókon a sor.
— Nem túlzok, ha elmondom, hogy a több mint hatszáz lelket számláló református gyülekezetben a főgond a visszaszolgáltatott kultúrotthon kijavítása, felújítása és korszerűsítése — tájékoztatott Simon Áron, aki kissé szkeptikusan nyilatkozott ennek a nagy munkának az anyagi részéről. Nem fér kétség ahhoz, hogy a visszaszolgáltatásban a községi önkormányzat jóindulatról tett tanúbizonyságot, miként ahhoz sem, hogy lévén szó közösségi vagyonról, az épületet külső segítség nélkül az egyházközség saját erejéből még a legnagyobb áldozatok révén sem tudná megfelelő időn belül felújítani. Az erdő és az egyházi földvagyon hozadéka ehhez a munkához kevés.
Középajtának szép közművelődési hagyományai vannak. Ennek vissza kell költöznie a kultúra házába, nem beszélve arról, hogy nemcsak a gondnok, hanem Berszán István tiszteletes úr is muzikális tehetségnek számít a faluban. A gondnok vezeti az egyházi dalárdát, az egyre fogyogató fúvószenekart. Aranytartaléka az első osztályban indított furulyacsoport, és azok a gyermekek, akiknek a szülők minden különös kérés nélkül megvásárolták a hangszereket. Bízunk abban, hogy a magyar művelődés reneszánsza mindenki számára fontos, miként abban is, hogy a kultúrotthon felújításában a faluközösség segítkezik.
— Javasolom, hogy pályázzanak a Szülőföld Alaphoz — mondta az alpolgármester. Nem marad magára az egyház, mert ígéret hangzott el a megyei és a községi tanács részéről, és segíteni fog gondjaikban az erdő-közbirtokosság is.
A Fekete gólya vendégházról már a világhálón is információkat szerezhet, aki csendes helyen, kimondottan rusztikus környezetben akar eltölteni néhány napot Erdővidéken, élvezni akarja az érintetlen tájat, fürödözni a patak kristálytiszta vizében, s megismerni az Olt-folyosó idegenforgalmi érdekességeit. Gazdag Levente, aki nemcsak tulajdonosnak, hanem névjegykártyáján idegenvezetőnek is nevezi magát, örvend, mert panziója iránt a hazai vendégek is érdeklődnek, s aki megfordult ott, nem felejti el a szilvóriumot, Dombi Kató székely konyháját és Kató mama kemencében sült vajas kiflijét. Gazdag Levente közel harminc oldalra terjedő, több, mint reklámfüzetet nyújt át. Címe: Isten hozta Erdővidékre. Nemcsak Kriza és Benedek Elek hazáját mutatja be, hanem újdonságokat is tartalmaz, például hogy Középajtán kiépül egy kerékpárút, hogy júliusban erdővidéki néptánctalálkozót tartanak, szeptemberben lesz a magyar népmese napja, karácsony előtt kézművesvásár.
Nos, hadd döntse el ki-ki maga, hogy mennyire lassú a folyása az Ajta vizének.
