Joseph Haydn kétszáztíz évvel ezelőtt bemutatott oratóriuma, A teremtés szólalt meg vasárnap este a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban.
Egy olyan zenei remekmű bemutatójának volt tanúja és résztvevője a közönség, amely nemcsak a világ teremtését követte lépésről lépésre, hanem bizonyította, egy másik mű is bevégeztetett, végérvényesen összeállt a székelyföldi hangversenyzenekar, a sepsiszentgyörgyi Georgius és a csíkszeredai Csíki Kamarazenekar tagjai megtalálták helyüket a teljességet jelentő hangzásvilág megteremtésében.
,,Kezdetben teremté Isten az eget és a földet, / a föld pedig kietlen és puszta volt / és sötétség volt a mélység színén." Ebből az állapotból a világosság vezet ki, majd élet keletkezik, a hegyek, mezők, vizek megtelnek állatokkal, de a teljességhez hiányzik még egy teremtmény, aki mindezekért hálás legyen Istennek: az ember. Angyalok — Szilágyi Zsolt (tenor), Ramona Eremia (szoprán) és Valentin Marele (basszus) — mesélik el a történetet, akik a hangszerek hangzásának meghosszabbításaként a természet hangjait varázsolják elénk. Az egyesített kórus (Vox Humana, karnagy Szilágyi Zsolt és Pro Musica, karnagy Sipos Zoltán) pedig olyan dalbetétekkel egészíti ki mindezt, amivel a közönség elé vetíti az ég csillagait és a föld boldog teremtményeit, akik az Urat dicsőítik. Érezni, hogy Steffen Schlandt karmester nemcsak vezényel, hanem ő maga komponál, Haydn művéhez hozzáteszi mindazt, ami belülről jön, ami kottában le nem írható. ,,Az Úrnak dicsősége fennmaradjon örökké!" — halljuk a fergeteges zárókórusban, és hisszük, hogy amit vasárnap hallottunk, ha nem is örökké, de bennünk sokáig élni fog.