Szombaton lezárult Árkoson az a négynapos konferenciasorozat, mely során fiatal kutató történészek mutatták be legfrissebb tanulmányaikat, az elmúlt évek munkájának eredményét.
Történelemtanárok tájékoztatását szolgálta volna a konferencia, ám a célközönség csak részben tett eleget a meghívásnak, körülbelül harminc fiatal, nagyjából az előadók kortársa tartotta fontosnak a részvételt, pedig olyan kutatások anyagával ismerkedhettek meg, melyek eddig hiányoztak, lehetőség nyílt az adott témák kibeszélésére, módszertani kérdések megvitatására, tévhitek eloszlatására.
A szombati zárónapon elsősorban a közelmúlt erdélyi magyarságot közvetlenül érintő témái kerültek napirendre. Novák Zoltán négyéves kutatómunka során térképezte fel a Ceauşescu-korszak magyarságpolitikáját, bemutatta az 1965—1975 közötti átmeneti, általa ,,liberalizálódásnak" nevezett időszakot, majd az ezt követő nemzeti kommunizmus kiteljesedését, az okokat, eszközöket, a magyar értelmiség szerepét. Bárdi Nándor a budapesti magyar kormányok Erdély-politikájáról tartott előadást, a XX. századi történelem jellegzetes szakaszaiban vázolta, mikor miként és mit próbált vagy nem próbált tenni az aktuális magyar hatalom a határon túli magyarokért.
Hiánypótló és a csekélyebb érdeklődés dacára is hasznos konferenciasorozat zajlott az elmúlt héten Árkoson. Kiderült, végre ismét létezik itt, Erdélyben is egy igen aktív, komoly kutatásokat folytató fiatal történészgeneráció, sorra jelennek meg könyveik, tanulmányaik, s talán idővel a szakmabeli pedagógusok kíváncsisága is felébred, s a következő hasonló rendezvényeken már nagyobb számban lesznek jelen.
