Múlt héten a román törvényhozás felsőházában Bokor Tibor háromszéki szenátor a tanügybeli kaotikus helyzet kapcsán interpellált. A szenátor kifejtette: gondosan áttanulmányozva a kormányprogram vonatkozó részét, a Tanügyi Nemzeti Megállapodást és az oktatásügyi minisztérium által az eltelt 113 napban hozott döntéseket, rá kellett jönnie, hogy a következetlenség, az elhamarkodott és átgondolatlan intézkedések jellemzik azokat.
A tanügyet illetően a nemzeti megállapodásban az áll: a döntéshozók tudatában vannak, hogy Románia jelen pillanatban magas kockázati tényezők előtt áll, ugyanis az oktatási és kutatási rendszer nem felel meg az európai társadalom legalapvetőbb elvárásainak sem, ahol a tudás a legdrágább és legfontosabb kincs mind a személyi, mind pedig a szociális, gazdasági fejlődésben. Ezek után feltevődik a kérdés, hogy miért nem alkalmazzák azokat a példákat és lépéseket, amelyeket már más fejlett országokban eredményesen használtak?
Legtöbb esetben a tanügyi reform csak kampányígéretek szintjén maradt és marad. Bokor Tibor elmondta: eltekintett a tanárok fizetéséről, a tanügyi reformról, a decentralizációról és kutatásról szóló választásikampány-ígéretek felsorolásától. A kormányprogram első paragrafusa stabil oktatási programot ígér. Miként valósítható ez meg — tette fel a kérdést a szenátor —, ha folyamatosan csak a kapkodás jellemez minden új döntést, és nem egyeztetnek az érintett intézmények képviselőivel és a tanfelügyelőségekkel? A második pontban a kormány hat százalékot ígér a nemzeti bruttó össztermékből a tanügynek. Ezt az összeget még az idei költségvetésben sem biztosították, sőt, éppen a jelenlegi kormány kívánja csökkenteni, ötvenkét nappal a költségvetés elfogadása után. Bokor újabb kérdést tett fel: miként lesz nálunk stabil oktatási rendszer, és hogyan fogja ösztönözni a kormány a tanítókat, tanárokat arra, hogy ellássák a tanítás szent feladatát? Ha tisztában vagyunk az említett kockázatokkal, tudatában vagyunk annak, hogy az oktatás nem éri el a minimális európai követelményeket sem, mikor lesz Romániában tényleges tanügyi reform, amelyet egy európai szintű költségvetés támaszt majd alá? — hangzott következő kérdése. Befejezésképpen a honatya kifejtette: az ország az oktatás terén is válságban, hátunk mögött rengeteg be nem tartott ígérettel, amelyre a szakszervezetek egyre radikálisabban reagálnak, és ismerjük el: jogosan. Ennek ellenére még mindig nem látni az oktatásügyi minisztérium stratégiáját, ami azt jelenti, hogy vagy nincs ilyen, vagy pedig titokban tartják.
