Alszik.
De ha felébred,
úgy szalad, de úgy szalad, hogy
soha utol nem éred!
Fut a földön, fut az égen,
folyók hátán, tengeren,
mindegy néki, ha fák csúcsán,
ha réten, ha fellegen.
Néha csak egy percig szalad,
néha átfut egy napot,
persze, hogy elfárad végül,
s alszik megint egy nagyot...
Hogy hol alszik, mikor nem fúj?
Én már meg se kérdeztem —
Kicsi neki a világ is,
s elhál egy falevelen.
