Megállhat a gazdasági visszaesés ez év végére az Európai Unióban az Európai Bizottság tegnap kiadott gazdasági előrejelzése szerint, de idén az összesített GDP még várhatóan négy százalékkal csökken.
Jövőre a gazdaság növekvőbe fordulhat át, de éves szinten Brüsszel még 2010-ben is 0,1 százalékos csökkenést vár. Ugyanezek a számok érvényesek az euróövezetre is. Mindkét adat jelentős csökkenés a legutóbbi, januári előrejelzéshez képest, amelyben Brüsszel még csak 1,9 százalékos csökkenést várt idén, jövőre pedig 0,4 százalékos növekedést. A munkanélküliségi ráta jövőre 11 százalékra nő az EU-ban a bizottság várakozásai szerint, az államháztartási deficit pedig átlagosan 1,5 százalékra. Joaquín Almunia pénzügyi biztos úgy fogalmazott, hogy Európa gazdasága a második világháború utáni időszak legmélyebb és legkiterjedtebb visszaesését szenvedi el. A kormányzatok és központi bankok ambiciózus intézkedései azonban várhatóan megállítják a visszaesést. A recesszió fő oka Almunia szerint a globális pénzügyi válság súlyosbodása, a világkereskedelem gyors szűkülése, valamint az egyes országok gazdaságában zajló lakáspiaci korrekció. Minél gyorsabban meg kell tisztítani a bankok mérlegeit az értékvesztett eszközöktől, és a bankokat szükség szerint fel kell tőkésíteni — mondta Joaquín Almunia sajtótájékoztatóján.
A 2008 második negyedévében kezdődött recesszió az év vége felé rosszabbra fordult, az utolsó negyedében mind az EU, mind az euróövezet GDP-je 1,5 százalékkal esett az előző negyedévhez képest. A felmérések és a tényleges adatok az idei év első negyedében további romlást jeleznek. A lassulás az összes tagállamot érinti, de az egyes országok jövőbeni kilátásai a pénzügyi válságnak való viszonylagos kitettségüktől, lakáspiacuk dinamikájától és nyitottságuk mértékétől függően különbözőek — mutatott rá a bizottság. A keresletre vonatkozó visszafogott várakozások, a kapacitáskihasználtság meredek zuhanása és a még mindig szigorú finanszírozási feltételek következtében a válság különösen hátrányosan érintette a magánberuházásokat — állapította meg Almunia. Ugyanígy az export is nagymértékű szűkülést szenvedett el a világkereskedelem jelentős forgalomcsökkenésének következtében. A növekedéshez az idei évben csak az állami fogyasztás és az állami beruházások fognak hozzájárulni, részben az EU helyreállítási tervének keretében hozott költségvetési serkentő intézkedéseknek köszönhetően — tette hozzá. A prognózisból kiderül, hogy súlyosak a következmények a munkaerőpiac és az államháztartás tekintetében. Két év alatt körülbelül 8,5 millió munkahely szűnik meg, szemben a 2006—2008 közötti időszakban létrejött 9,5 millió új munkahellyel — jósolja a bizottság.
Az infláció az elmúlt hónapok során erőteljesen csökkent, és ez a tendencia — a bázishatások, a borús gazdasági kilátások és a nyersanyagok árának feltételezett csökkenése következtében — az év második és harmadik negyedében várhatóan tovább folytatódik. Az áremelkedés idén egy százalék alatt marad az EU-ban, és 0,5 százalék alatt az euróövezetben. Ahogy az energia- és élelmiszerárak korábbi csúcspontjainak bázishatásai az ősz folyamán kiesnek a számítás alapjából, az infláció a jövő évben fokozatosan 1,25 százalékra nő. Brüsszel azt is megjegyezte, hogy a gazdasági és inflációs kilátásokat nagymértékű bizonytalanság jellemzi. A várakozásoknál rosszabb fejlemények bekövetkezésének kockázata főként a pénzügyi válság hatásaitól és a gazdaság különböző ágazatai közötti visszacsatolási mechanizmusok erősségétől függ. Másrészről a költségvetési és monetáris ösztönző intézkedések a vártnál hatékonyabbnak bizonyulhatnak a pénzügyi piacok stabilitásának és bizalmának visszaállítása, valamint a gazdasági tevékenység támogatása terén. Világszinten az EU jövőre már kétszázalékos emelkedést vár.
A meghatározó uniós országok közül Németországban 5,4, Franciaországban 3, Spanyolországban 3,2 százalékos csökkenést vár idén Brüsszel. A balti államokban a visszaesés a 10 százalékot is meghaladja.
