Hogy vannak a magas- vagy a helyi vezetésben nem éppen példakép személyek, az bizonyos. Tőlük kellene az öntisztulás képességével megválni, vagy legalábbis őket kell háttérbe szorítani.

A kérdés az, hogy kivel kellett volna, kivel lehetett volna szövetkezni az EP-választások magyar sikeréért, hogy a 33 romániai helyre legalább négy képviselőt bejuttassunk. Sokan mondják, hogy az MPP-vel kellett volna frigyre lépni. A híresztelések ellenére az MPP egyelőre bizonyos helységekben és körzetekben tud számottevő erőt felmutatni — és ezt rosszul teszi, ha csak az RMDSZ ellenében gyakorolja —, de Erdély egészére csak elméletileg van ráhatása. Az RMDSZ kiépített szövetségi-szervezeti hálózattal rendelkezik, az önkormányzati képviseletekben domináns szerepe van.

Az ideális megoldás az volna, hogy olyan alapvető, a magyarság egészét érintő kérdésben, mint az EP-választások, minden hazai pártalakulat, magyar civil szervezet összefogjon, közmegegyezéssel állítson jelölteket, hogy a majdani parlamentben a magyarországi és az utódállamok magyar küldötteivel együtt képviselhessék nemcsak országaikat, hanem a magyar nemzet egészét.

Summa summarum: június 7-én minden szavazatra, az RMDSZ, az MPP, a civil és egyházi szervezetek tagjainak, minden magyar nemzetiségűnek a voksára szükség van. Ez most a tét.

Az ,,udemere" pocskondiázására fordított energia egy részét annak a kivédésére kellene fordítani, hogy a központi intézmények területi képviseletének magyar vezetőit szakmai minősítésük alapján menesszék vagy tartsák meg, hogy egyáltalán érzékeljük annak a magyar összefogásnak a szükségességét, amely nemzetközi kapcsolatok révén is szembe tud szegülni a tömbmagyarság fellazításának éppen most aktuális politikájával.