Néhány hónapos ügyködés elegendő volt, hogy bizonyossá váljék, furcsa kormánya van Romániának. A következetesség cseppet sem jellemzi a Boc-kabinetet, sokkal inkább a kapkodás, összevisszaság, az egymásnak ellentmondó intézkedések. S mindezért nem csak a két korábbi ősellenségből összetákolt koalíció okolható.
Bár a kampány kezdetével fokozódni látszanak a két párt közötti ellentétek, a miniszterek együttműködése mégis zavartalan. Egy-egy kormányülés után olyan egyetértésben nyilatkoznak, hogy szinte kutakodni kell emlékezetünkben, hogy rájöjjünk, ki melyik párthoz tartozik. Közösen hozzák hát a rossz döntéseket, és egyre inkább bebizonyosodik, nincs közép- vagy hosszú távú elképzelés, a rövid távú megoldások pillanatnyi rögtönzések.
Hosszú lenne felsorolni, hány baklövést követett el a Traian Băsescu bábminiszterelnöke által irányított testület, maradjunk hát legutóbbi, vasárnapi döntésénél: a várva várt és az államelnök által is több ízben követelt decentralizáció bejelentésénél. Helyénvaló a rendőrség, egészségügy, ifjúsági és sportlétesítmények központosításának felszámolása, az intézmények, hatáskörök átadása a helyi és megyei önkormányzatoknak. Ha jól átgondoltan osztják le a feladatokat, és ha pénzt is adnak ezek megvalósításához. Félő azonban, hogy a válsággal, pénzhiánnyal küszködő kormány szabadulni kíván a finanszírozás terhétől, és ismervén eddigi ténykedését, jogosnak tűnik a helyi elöljárók örömét beárnyékoló aggodalom. Mindez azonban csak őszre, télre körvonalazódik, ellenben már most szembeötlő, ha valóban a polgármesterek, megyeitanács-elnökök hatáskörébe kerül az igazgatóságok, főfelügyelőségek többsége, miért volt szükség a megyei intézményvezetői állások politizálását célzó sürgősségi kormányrendeletre? Miért váltják le tömegesen az igazgatókat, főfelügyelőket, választják ki párthű utódaikat, és kötnek velük a miniszterek négyéves szerződést, ha néhány hónap múlva új gazda fennhatósága alá kerülnek? Valami nincs rendben, az egyértelmű. A Boc-kormány vagy nem tudja egyik héten, mit akar a következőn, vagy igenis, pontos elképzelései vannak, szemfényvesztő, szavazatcsalogató bejelentése mögött nem áll valós politikai akarat. Látszatintézkedés lesz csupán, amely mentesíti az anyagi terhek egy része alól a központi költségvetést, de nem ad valós hatalmat az önkormányzatoknak: a Băsescu által oly sokat emlegetett helyi autonómia kötelezettségektől terhelten, de beleszólási jog nélkül.
