NÉMET MODELL. Az állami alkalmazottak egységes bérezési rendszerének kialakítása kapcsán Dan Nica miniszterelnök-helyettes úgy vélte, hogy Romániának olyan modellt kell elfogadnia, amelyet senki nem fellebbezhet meg. Nica szerint a német modell lenne megfelelő. Hangsúlyozta: ,,sehol a világon nem keresnek az állami rendszerben százszor annyit, mint mások. Aki ezt akarja, menjen a magánszférába." (Erdélyhír)
AZ ELSŐ HÁROM. A főorvosi tisztséget a bírói, a katonai őrnagyi, egyetemi előadói és a konzuli tisztséggel azonos szintre sorolta a munkaügyi minisztérium az egységes bérezési rendszerben. Így a hierarchia ma meghatározott legfelső szintjén a magas beosztású tisztségviselők és a főügyészek, egy szinttel lentebb a főorvosok és a velük funkcióban egyenrangú alkalmazottak, utánuk pedig az első fokozattal és hat-tíz év munkaidővel rendelkező középiskolai tanárok, a parókiával rendelkező lelkészek, vámfelügyelők, rendőr-főfelügyelők, patikusok és a harmadfokú külügyi tanácsadók következnek. A döntést a kormány holnap fogja elbírálni. (Realitatea)
NŐTT AZ ÁTLAGBÉR. Az Országos Statisztikai Intézet 3,2 százalékos növekedést állapított meg mind a bruttó, mind a nettó átlagbér esetén: a nettó márciusban 44 lejjel 1402 lejre emelkedett februárhoz képest, a bruttó átlagbér pedig 1922 lejre. A legnagyobb értékeket a pénzügyi közvetítés, a legkisebbeket a fafeldolgozás területén regisztrálták. (Capital)
FELÉRE CSÖKKENT A SZAVAZÁSI KEDV. Fokozatosan elvesztették bizalmukat a politikusokban a hazai szavazók az elmúlt két évtizedben, közömbössé váltak a politikával szemben, körülbelül a felére csökkent a voksolni hajlandó polgárok száma. A lakosság szavazási kedve ciklusonként átlagosan mintegy tíz százalékkal csökkent. A rendszerváltás utáni első megmérettetésen, 1990-ben még 86 százalékos volt a részvételi arány, 1992-ben és 1996-ban 76 százalékra, 2000-ben pedig 65 százalékra csökkent. A szavazásra jogosultaknak mindössze 58 százaléka járult az urnák elé 2004-ben, s 39 százalék élt szavazati jogával 2008-ban. (szabadsag.ro)
NEM VOLT TELITALÁLAT A HATOSLOTTÓN. Senki sem nyerte el a 10,3 millió eurós főnyereményt. A második kategóriában 62 nyertest jegyeztek, ők egyenként 18 939,6 lejt tudhatnak magukénak. A hatoslottó fődíját legutóbb tavaly decemberben vitték el, a nyertes 290 000 euróval lett gazdagabb. A hatoslottó valaha is összegyűlt legmagasabb összegét ugyancsak tavaly nyerték: a január 27-i sorsoláson egy bukaresti játékos 12,45 millió eurót nyert. (Realitatea)
EGYRE TÖBB A MUNKANÉLKÜLI. Május és október között országos szinten 23 976 állás szűnik meg. 252 cég jelezte a megyei munkaerő-elosztó ügynökségeknél, hogy elbocsát alkalmazottjaiból. A bejelentések szerint Bukarestben szűnik meg a legtöbb állás, összesen 4691. Következik Prahova megye 2199 állással, Temes 1613-mal, Teleorman 1367-tel, Brassó 1350-nel, Argeş 1207-tel, Kolozs 835-tel, Gorj 820-szal, Arad megye 663-mal. A legtöbb elbocsátásra májusban kerül sor: 13 187 állás szűnik meg. Júniusban 8201 állás szűnne meg, júliusban 2264, szeptemberben 304 és októberben 20. Az elbocsátásokat bejelentő vállalatok közül 21 553 magántőkével működik, 2158 állami, 265 pedig vegyes tőkével.
VILLAMOS SZÉKET AZ ÖREGEKNEK. Az államfő tündérszép lánya, aki függetlenként indul egy európai parlamenti szék megnyeréséért, ismét jókorát bakizott. Édesanyja kérésére egy öregotthon lakójának elektromos meghajtású kerekesszéket kellett vinnie, de szokása szerint eltévesztette a kifejezést, és villamos széket mondott. Elszólását a román újságírók azonnal fel is kapták, s viccesen megjegyezték EBA (a hölgy kampányjegye) megtalálta a megoldást az öregek és nyugdíjasok gondjaira. (Gardianul)
