Tamás Sándor háromszéki megyeitanács-elnök kifejtette, egy ilyen horderejű rendezvény előkészítéséhez több idő kell, szeretnék, ha az összesereglő megválasztott székelyföldi önkormányzati vezetők, képviselők elfogadnának egy Székelyföldi Memorandumot, melynek kidolgozását megkezdték, de egy hét alatt nem biztos, hogy sikerült volna kellő súlyú dokumentumot összeállítaniuk. Fontos az is, hogy a következő hónapban tisztázódik az intézményvezetők helyzete, létezett egy politikai egyezség Bukarestben, de a román fél egyoldalúan felrúgta, és olyan folyamat indult el, amelyre húsz éve nem volt példa ― mondta el Tamás Sándor. Úgy értékelték, nem tenne jót a nagygyűlésnek, ha az emberek vagy a román politikum egyszerű kampánymegmozdulásnak minősítené, hatásosabb, erősebb üzenetet fogalmazhatnak meg a választások után.

A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte január 22-én, javaslatuk és elképzelésük szerint Románia küszöbön álló közigazgatási átalakítása előtt nagyon fontos lenne, hogy kellő hangsúlyt kapjon a székelyföldi önkormányzatok véleménye. Ezért kívánták összehívni a székelyföldi megyék összes választott tisztségviselőjét, több mint hatszáz, népakarat által kijelölt vezető döntése, állásfoglalása a hatalom számára sem lehet megkerülhető ― vélekedtek. Az RMDSZ és EMNT, majd az MPP is csatlakozott az elképzeléshez, pénteken Markó Béla a Duna Televízióban is megerősítette a május 23-i időpontot. A háttéregyeztetéseken azonban felülkerekedtek a halasztás melletti érvek. Izsák Balázs, az SZNT elnöke sajnálja a nagygyűlés elnapolását, úgy véli, tudatos politikusoknak sikerült volna különválasztaniuk a kampánytól, és reménykedik abban, hogy június második felében sor kerülhet a rendezvényre, amelyet elengedhetetlenül fontosnak tart Székelyföld jövője szempontjából.