A tanácskozást követő sajtónyilatkozatában Markó elmondta: a szövetség szakemberei tájékoztatták az egyházfőket az állami támogatások helyzetéről, a magyarországi költségvetésből megszerezhető, valamint az uniós támogatásokról, amelyek különösen a műemlék jellegű épületek esetében igényelhetőek. Elhangzott: papíron a visszakövetelt ingatlanok 65 százalékát szolgáltatták vissza, a valóságban azonban kevesebbet kaptak meg a volt tulajdonosok. Sok esetben az önkormányzatok vagy bírósági perek akadályozzák a visszaszolgáltatás folyamatát — mutatott rá a szövetségi elnök. A felekezeti oktatásról Markó még június folyamán szakmai tanácskozást hívna össze, hogy az állami és felekezeti iskola közötti esetleges konfliktusok elkerülhetőek legyenek.

Csíki levél a tanügyminiszternek

Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete nevében Borboly Csaba elnök arra kéri Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszonyt, hogy a Hargita megyei oktatási rendszer stabilitása és az ott élő gyermekek érdekében hívja vissza tisztségéből az ideiglenesen kinevezett Anda-Elena Ianoşi főtanfelügyelő asszonyt, és hasonlóan a Kovászna megyei helyzethez, a korábbi főtanfelügyelőt, Bondor Istvánt nevezze ki a Hargita megyei oktatási rendszer irányítására. A területi elnök tegnapi levelében arra is kitért, hogy csak a kommunista rendszerben volt olyan, hogy a Hargita megyei oktatás élére olyan személyt neveztek ki, aki nem tud magyarul, aki nem érti, érzi a székelyföldi magyar oktatás speciális helyzetét, problémáit. Borboly szerint már érezhető, hogy csak a megye északi részén (Maroshévízen és környékén) található oktatási intézmények kapnak kormányzati vagy minisztériumi pénzt, ahol még el sem kezdődtek a munkálatok. A politikának az iskolákban nincs helye, és a politika eszközeivel nem szabad egy adott térségben élő nemzetiség jogos igényeit, elvárásait és identitását befolyásolni, megváltoztatni — véli a területi elnök.

A kormány akar dönteni

A kormány felelősséget vállalva terjeszti a parlament elé az új büntető és polgári törvénykönyvet, amelynek elfogadását az Európai Unió is szorgalmazza — erről született határozat tegnap a koalíció vezetőségi testületében. A felelősségvállalás az alkotmány értelmében olyan sürgősségi eljárás, amelynek során a kabinet által a parlament elé terjesztett jogszabályokról nem tartanak vitát, hanem csak szavaznak a törvényhozók. Ez egyfajta bizalmi szavazásnak is tekinthető, mivel az a kockázata, hogy ha a parlament leszavazza az így beterjesztett jogszabályt, úgy a kormány is megbukik. Ennek azonban a jelenlegi belpolitikai viszonyok közepette kevés az esélye, hiszen a koalíció 74 százalékos parlamenti többséggel rendelkezik. A nagykoalíció döntését kifogásolja a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ is. A liberálisok jelezték: bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. Markó Béla szerint nincs ok sürgősségre, az új jogszabályok úgy is csak néhány év múlva lépnek hatályba. A törvénykönyvek gyorsított elfogadását a civil szféra is ellenzi.

Számonkérés

A kormánykoalíció úgy döntött, hogy május 26-án elemzi a lehívható uniós alapok helyzetét, különös tekintettel a Regionális Operatív Programra — közölte Gheorghe Flutur D-LP-alelnök tegnap. Az elemzésen jelen lesz minden regionális fejlesztési ügynökség elnöke. A koalíció vezetőinek tegnapi találkozóján Vasile Blaga szakminiszter beszámolt a program keretében tavaly és idén lehívott alapokról. Eszerint a nyert pályázati összegek mintegy 30 százalékára kötöttek szerződéseket. A régiók közül az észak-keleti és a közép-régió van az élen, a sereghajtó Bukarest-Ilfov, a déli és a nyugati régió.