Pontosabban Orbaiteleken — ez a régi Orbaiszék egyetlen települése, mely a szék nevét őrzi. Ha igazuk van a történészeknek, akkor az orbai név a Maros-völgyi Szászorbótól ered, ahol egy vagy több kemény telet tölthetett el a magyar királyok által a haza határainak őrzése céljából kiparancsolt székely népcsoport, mely a mai Kovászna környékén telepedett le. Méltán büszkék az orbai névre a telekiek, már csak azért is, mert ez a zömében kálvinista faluközösség a rendszerváltás óta a Kézdi-orbai Református Egyházmegyéhez tartozik.
Születésnapra hívták a riportert a faluba, Zakariás Imre nyugalmazott tanító és segítőtársai elkészítették Orbaitelek falutörténetét, a 120 oldalas monográfiát. De nem tehettük, hogy ne pillantsunk rá Orbaitelek hétköznapi gondjaira, annál is inkább, mert látogatásunk idején épp ide várták a mezőföldi Postaút szemügyre vételére a megyevezetőket.
Cenzúra Teleken? Könyv a falubeliek pénzén!
Egy kevésbé ismert háromszéki falu monográfiájának megjelenése méltán megérdemli a születésnap elnevezést. Zakariás Imre tanító örömmel mondta, hogy a 90 példányban megjelent — fehér-fekete és színes képekkel illusztrált — monográfiát a teleki előfizetők pénzéből adták ki a sepsiszentgyörgyi Digital Print Köntés cég jóvoltából.
— Nem törekedhettem teljességre — mondta —, mert nem volt alkalmam csak a helybeli egyházközség és az iskola irattárát áttekinteni, no meg az általam ismert irodalmat. Így is saját jegyzeteimet, a faluban gyűjtött dokumentációs anyagot sikerült nyomdafesték által megmenteni az utókor számára. Hálás vagyok, és örvendek, megtiszteltető számomra, hogy a kiadás költségeit szülőfalum népe a mai pénzhiányos időben volt szíves összekovácsolni. A könyv összeállítása, szerkesztése, a fényképanyag egy részének szerzője Jakab Árpád református énekvezér, Bencze Bulcsú helybeli lelkipásztorunk és Józsa Ferenc megyebírónk oroszlánrészt vállalt a munkában. A szöveget szüleim — Zakariás Ignác és Hatházi Ida — emlékének ajánlottam, s az előszót a Magyarországon élő pszichológus lányom, Zakariás Veronika írta.
A kiadványt olvasva szembeötlő az eredetiség, a szövegíró sajátos nyelvezete, gondolkodásmódja és néhány olyan fejezet, mely sajnos, nem minden, magát monográfiának nevező falufüzet része: a mezőgazdasági termények termesztésének részletes és sajátos leírása, a régi teleki népi építkezés, a falusi ipar, a jeles családok — köztük a Horváth família — ismertetése, történeti-demográfiai statisztika, a maréknyi teleki roma bemutatása. Az is érdeme a kiadványnak, hogy feleletet ad jó néhány kevésbé ismert olyan helyi kérdésre, mint a Mezőföld mélyéből feltörő szénsavas vizek, a faluban elhalt 1848-as Mara Gábor honvéd őrnagy halálának körülményei, étkezési szokások stb. A szerző 49 olyan teleki születésű személyt sorol fel, aki felsőbb oktatási intézetekben végzett, s munkássága, képesítése a telekiek dicséretére válik. Kevés olyan monográfiát olvashatunk manapság, melyben a szerző vállalja a kegyetlen igazmondást, és rátapint olyan kényes kérdésekre, mint az interbellum idején bevezetett kötelező román nyelvű oktatás, az erőszakos kollektivizálás körülményei, mint a magánvagyon átka, a falu egykor közösen szerzett szövetkezeti vagyonának magánosítása, az eerseli holland testvérgyülekezet adományozta mezőgazdasági gépek magánkézbe juttatása.
Miért Telek a világ közepe?
Több mint másfél évszázad távlatából él itt ez a szólásmondás, aminek kevesen tudják, hogy nem hencegés, nem rege, hanem történelmi valóság az alapja. Erről Zakariás tanító úr így ír: ,,…A Teleki Horváth család több tagja szerzett érdemeket az 1848—49-es szabadságharcban. Horváth Miklós főhadnagy a híres piski csatában esett el, Horváth Ignác honvédezredes az aldobolyi hídnál sebesült meg, ifj. Horváth Károly mint tanuló és nemzetőrtiszt Kossuth-huszárként harcolt, és 1854-ben mint székely vértanú halt meg… Horváth Gyula ifjúként 1860-ban tagja volt az olasz szabadságharcos légiónak, melynek vezére, Gribaldi kitüntette." Miután név szerint megemlékezik Orbaitelek nyolc negyvennyolcas hősi halottjáról és huszonhét olyan személyről, aki hazatért a harcmezőről, s mint szabadságharcos a Rikán Belüli Honvéd Egylet tagjaként halt meg, leírja az 1854-es Makk-féle mozgalmat, annak tragikus kimenetelű végét, a Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön bitófán kivégzett vértanúk történetét. ,,Teleki Horváth Károly érdeme — írja —, hogy az orbaiteleki kúriát az emigráló negyvennyolcasok rejtekhelyévé, az emigráció emlékhelyévé és a szabadságharc utolsó lobbanásaként ismert és vérbe fojtott Makk-féle szabadságharcos mozgalom egyik központjává tette. Így lett (volt!) — a település, Telek — a szólásmondás alapjaként — a világ közepe!"
— Mi lesz a sorsa a ma már veszélyesen omladozó, de magánkézben lévő Horváth-kúriának mint emlékhelynek a sorsa? — boncolgattuk Teleken a kérdést.
A helybeliek és a barátosi polgármester, Kerestély Csaba szerint sem az önkormányzatnak, sem a faluközösségnek nincsen annyi pénze, hogy azt megvásárolja, és saját céljaira hasznosítsa. A dolgon azonban gondolkozni is lehetne, mert nem is az olyan távoli, szintén orbaiszéki Zabola önkormányzata tudott annyi pénzt összekovácsolni, hogy Székelytamásfalva számára, nem kis összegért, megvásárolta az örököstől az egykori Thúry-kastélyt! Mégis: a falu nem feledkezett meg a szomorú végzetű Horváth Károlyról, nem messze a kúriától, a falu szívében emlékkopját állítottak számára (Kovács János kovásznai faragómester munkája). Ki merné állítani, hogy az Orbaitelek falutörténete című könyv nem érdemelne meg egy nyilvános könyvbemutatót otthon, a községközpontban, avagy éppen Kovásznán vagy Kézdivásárhelyen? Most azonban pillantsunk rá a teleki disputára.
Rendhagyó tanácskozás, ígéret pénzalapra
A Postaút rendkívül fontos a Feketeügy síkján elterülő települések lakói számára. Szinte kifejezést sem talál a riporter arra, hogy miként lehet — mondjuk — személygépkocsival Telekről Szörcsére, avagy Székelytamásfalvára jutni. Meggyőző lehetett bizonyára a megyevezetők — Demeter János és Vajda Lajos — helyszíni látogatása, miként azt ők maguk is elmondták. A közös megbeszélésre a teleki iskolában került sor.
— Már tavalytól az a gyakorlat, hogy előnyben részesítjük azoknak a falusi utaknak a feljavítását, melyek elszigetelt településeket kötnek össze a medence központján áthaladó műutakkal, vasútvonallal — nyilatkozta a megyei tanács alelnöke. — A barátosi tanács hatszázmillió régi lejjel maradt adósa annak a cégnek, mely a Telek felé tartó út javítását megkezdte. Mától kiutaltuk ezt az összeget, és a Waldek Kft., amellyel felvettük a kapcsolatot, megígérte, hogy azonnal folytatja a bekötőút korszerűsítését.
— Majdnem ilyen fontos számunkra a Cófalva felé tartó útszakasz kijavítása is — mondta Fazakas András és Csiki András tanácstag, aki Orbaiteleket képviseli a barátosi községvezetésben —, mert ha ez a két útszakasz járható lenne, bizonyára a kovásznai Ecosil-járat is bejönne Telekre, és Cófalva felé, körjárat formájában, kijuthatna a műútra, mi pedig így hamarabb meg tudnánk közelíteni hivatalos ügyeink rendezése céljából a megyeközpontot. Szinte hihetetlen, hogy már van annak tíz esztendeje is, hogy ebbe a faluba az utak minősége miatt nem jön be egy menetrend szerinti autóbuszjárat sem!
Megugrott a demográfiai mutató
Nemcsak a járatok szükségessége követeli ezt a szolgáltatást, nemcsak az, hogy a XXI. században vagyunk, hanem — s szerintünk is ez a legfontosabb — Orbaitelek természetes szaporulata, az iskoláskorú gyereksereg létszámbeli növekedése, ugyanis innen naponta iskolabusz szállítja a falu öt-nyolc osztályos tanulóit a barátosi Bibó József Általános Iskolába. Vitán felüli, hogy jó márkájú iskolabuszokat Isten előtti vétek hullámvasúthoz hasonló útszakaszon járatni naponta többször!
A teleki tanácskozáson az is elhangzott, hogy sürgősen bővíteni kell a helybeli Horváth Károly elemi iskola épületét, ugyanis nemcsak az iskolás-, hanem az óvodáskorú gyerekek száma is megnövekedett.
— Milyen szakaszba jutott az épület bővítése? — kérdeztük Beder Győzőt, a barátosi központi iskola igazgató-tanárát és Kerestély Csaba polgármestert.
— A régi épület 1908-ban épült, és 1964-ben bővítették. Az elképzelések szerint erre emeletet kell felhúzni — válaszolták —, ugyanis a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Osztályteremmé kellett alakítanunk — mondta az igazgató — a holland segélycsoport által berendezett tornatermet, s egy másik régi osztálytermet pedig ideiglenesen kettéválasztottunk, s ott oktat két óvónő négy csoportot. Ez alkalommal felújítják a régi épületeket is, ahol egyébként ugyancsak holland segítséggel már működik a központi fűtés. Orbaiteleket teljében kapja a télen itt uralkodó helyi szél, a Nemere, de az ez évi tűzifánk már a helyén van.
— Az iskola bővítési költségeire pályázott a tanfelügyelőség 3,7 milliárd régi lejt, de még nincs meg a pénzalap. Mi, az önkormányzat, megrendeltük, és helyi költségvetésből kifizetjük a dokumentációt, amit Brassóban készítenek — egészítette ki a polgármester.
Székely pityóka a Dnyeszter mentére
Orbaiteleket is sújtotta az idei aszály. Pityókája most annak van, az tud valamennyi pénzt kicsikarni belőle, aki korait vetett, és nagyon hamar a földbe tette. Ott láttuk a falu központjában a kisinyovi (moldovai) teherkocsit: ajánlotta, hogy 7000 régi lejben fizeti, és viszi is a korai pityókát. ,,Az értekezéssel nincs baj — mondták a telekiek —, jól megértjük egymást, mert azok is apanyelven beszélnek, mint a hazai románok! Az anyanyelv az más, az a miénk, az a magyar!"
Elmondták, hogy megtört a jég: megkezdték a mezei utak, az utcák burkolatának feljavítását. Jutott valamennyi törmelék a Depsőbe és a Belső utcába. Hatházi Lajos tanácstag jelezte, hogy kellene még töltés a Halom, Cófalva és a Nád felé. A polgármester megígérte, hogy hamarosan megerősítik a Feketeügyön áthajló hidat, s hogy ez alkalommal megújul a Postaútnak az a szakasza is, mely a falu és az Ér hídja között húzódik, miként azt sem zárta ki, hogy a nagyborosnyói polgármesterrel, Bartha Lászlóval közösen megpróbálnak javítani a Cófalva felé tartó útszakaszon. Se szeri, se száma a teleki óhajoknak: hogy aszfalt kellene a falu között, hogy járda ,,piskótakövekből", több legelő a jószágnak, saját autóbusz, ha kirándulásra fordul a kedvük... De van még egy, ami, még ha álom, akkor is jól hangzik: kánikulában friss borvíz! Az lenne az igazi a mezőt munkáló embernek. Tudott dolog ugyanis, hogy Telek altalajában is megtalálható a Kovászna-típusú szénsavas savanyúvíz, csak éppen a felszínre kellene hozni. A helybeli téesz udvarán meg is találták, s a Feketeügy medrének szélén több természetes feltörés is van. A barátosi tanács áldozna két fúrásra: a barátosi vasúti megálló közelében és Orbaiteleken.
— Még csak álom, nem valóság, de álomnak is szép — jelezték búcsúzáskor.
