A cigányság gondjairól

A cigányság problémáját egységes fellépéssel, uniós szinten kell kezelni — állapították meg az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez tartozó jogi- és emberjogi bizottság tagjai Marosvásárhelyen, ahol idei kihelyezett ülésüket tartják. Mivel jelenleg az Európai Unió tagországai közül Romániában él a legnépesebb roma közösség, valamint az Olaszországban 2008-ban történt, romániai romák által elkövetett támadások és az ellenük hozott intézkedések miatt leginkább ide figyel Európa, időszerű volt ebben az országban megtartani az ülést. A tanácskozáson többen is hangoztatták: a cigányságot érintő kérdésekben a tagállamok csakis a roma kisebbség képviselőinek bevonásával dönthetnek. A felszólalók azt nehezményezték, hogy Romániában egyetlen romaszervezetnek sincs kellő súlya a hatóságokkal folytatott párbeszédben. Adrian Năstase volt miniszterelnök elismerte, hogy az utóbbi években a vélt vagy valós diszkrimináció miatt sok cigány távozott az országból, de hozzátette, hogy ott sem boldogulnak jobban. A politikusok, az emberjogi civil szervezetek és a cigányság képviselői egyetértettek abban, hogy a romakérdést egységesen kell kezelni. Adrian Năstase kifejtette: hiába próbálkozik egyik vagy másik tagállam, ha a többi nem lép fel azonos időben és azonos mércével.

Minden kismamának jár a támogatás

A nappali tagozatra járó egyetemista kismamák, illetve a 18. évüket betöltött, középiskola utáni képzésben részesülő kismamák is részesülnek a 600 lejes gyermeknevelési segélyben — szavazta meg a módosítást tegnapi ülésén a képviselőház. A képviselők úgy vélték, hogy a szenátus által a tavaly már elfogadott jogszabálytervezet, amely a kormány sürgősségi rendeletét módosítja, felszámolja a diszkriminációkat, és nem terheli meg a költségvetést sem, tekintve, hogy kevés, az utóbbi három évben alig harminc ilyen eset volt. A képviselőház azt is elfogadta, hogy az ikreket szülő anyák minden újszülött gyermekük után 600 lejes állami segélyt kapjanak.

Szegénységi küszöb alatt

Romániában 370 000-rel nő a szegénységi küszöb alatt élők száma, így számuk meghaladja a másfél milliót — áll az UNICEF és a Világbank által elkészített tanulmányban. A szegénységi küszöb alattiak közel negyede fiatalkorú. A tanulmány a gazdasági válságnak a hazai hátrányos helyzetű személyekre gyakorolt hatását vizsgálja, és megállapítja, 2009-ben 1,59 millióra nő a szegénység által sújtott személyek száma, míg 2008-ban ezek száma 1,22 millió volt. Közülük 351 000 a 14 év alatti gyermek. Ileana Savu, az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság államtitkára szerint a szegénység továbbra is a vidéki településekre jellemző, de 2009-ben a becslések szerint városon nagyobb ütemben nő a szegények aránya, mint faluhelyen, elsősorban a munkanélküliség növekedése miatt. A gyermekeket és a 15 és 24 év között fiatalokat sújtja leginkább a szegénység, hiszen a bajba jutottak 43 százalékát teszik ki — fejtette ki Savu. A tanulmány szerint a gazdasági válság költségvetési deficitre gyakorolt hatása miatt kevés a valószínűsége annak, hogy a jelenlegi szociális védelmi rendszer hatékony legyen a hátrányos helyzetű kategóriák védelmében. A tanulmány ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi vagy közösségi szinten működő szociális szolgáltatások vagy nem elégségesek, vagy nem tudják hatékonyan megvédeni a hátrányos helyzetű gyermekeket. A tanulmány szerint a szegény családok húsz százalékát romák teszik ki, akiknek sok gyermekük van, és nem kapnak munkát sem.