Igen találóan fogalmazott Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke a magyar református egyházak pénteken Debrecenben tartott alkotmányozó zsinatának írt üzenetében, amikor azt mondotta, a lépés nem csak a protestánsok ügye, hanem a magyar nemzet egységét is erősíti.
Pénteken — hazai idő szerint — délután öt órakor megkondultak a Kárpát-medence református templomaiban a harangok, hirdetve, hogy megszületett az egységes Magyar Református Egyház. Óhatatlanul eszünkbe jut a déli harangszó, melyet Hunyadi Jánosnak a török fölött Nándorfehérvárnál aratott fényes győzelme emlékére rendelt el a pápa, hiszen akkor a hősünk vezette haderő megmentette a keresztény Európát, ugyanis Magyarország jelentette a civilizált világ kapuját.
Most is győzelmet hirdettek a harangok, a szétszakított magyar református egyház győzelmét, hogy fölül tudott kerekedni minden akadályon, országhatáron, személyes ambíción, s össze tudott fogni. Most képletes nyilaktól, ágyútűztől kellett megmenteni a magyarságot, mert a reformátusok összefogásának a teljes Kárpát-medencei magyarság összefogására kell buzdítania mindenkit. Félre kell tenni az önös érdekeket, s az összefogáson kell gondolkodni, azon kell munkálkodni, hogy megteremtsük az országhatárokon átívelő egységét a Kárpát-medencében élő magyarságnak.
A református egyház példát mutat. Példát mutat akkor, amikor kiáll az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mellett, harcba száll az örökség, például a Székely Mikó Kollégium újraállamosítása ellen. Az Erdélyi Református Egyházkerület példát mutat abban is, hogy tisztségviselőinek legtöbb két mandátumot engedélyez. (Sajna, ez a példa nem volt ragadós, a politikum ezt nem vette át.) De reméljük, a debreceni kiáltó szó nemcsak a fülekbe jut el, hanem a szívekbe is, s közös erővel sikerül megteremteni a magyar egységet.
