A Fidesz elnöke Esztergomban egy, az MKP-vel közösen megtartott választási nagygyűlésen ugyanis azt mondta: az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben. Szijjártó Péter Slota mondanivalójával kapcsolatban úgy fogalmazott: ,,nagyon furcsa, ha egy európai uniós tagország vezető politikusa nem veszi észre, hogy a jelenlegi folyamatok éppen abba az irányba mutatnak, hogy a nemzetek sokkal fontosabbak lesznek, mint az országhatárok". A szlovák koalíciós pártok rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeztek, holnap délután vitatnak meg egy parlamenti nyilatkozattervezetet Orbán Viktornak és más magyar politikusoknak az EP-kampány során ismételten elhangzott ,,nacionalista kijelentéseivel" kapcsolatban, amelyek az ,,etnikai elkülönülésre, a szomszédos országok szuverenitásának tagadására, a Szlovák Köztársaság területi integritásának kétségbe vonására és Közép-Európa stabilitásának megingatására irányulnak" — közölte Jozef Plsko, a parlament elnökének szóvivője.

Válságkezelő program

A magyar kormány számításai szerint a szociális válságkezelő programban 30—50 ezer ember kaphat támogatást szeptembertől, a programról várhatóan a héten dönt a kabinet. A kérelmek első körben a települési jegyzőkhöz kerülnek majd — ahol ellenőrzik az adatokat —, a támogatásról szóló döntést pedig egy hónap alatt a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság hozhatja meg. Egy ember egy évben csak egyszer kaphatna támogatást a programban.

Ülésezik az MSZP választmánya

Az európai parlamenti választások előtt egy nappal, a kampánycsend idején tart ülést az MSZP választmánya; a szombati zárt ülés vendége Bajnai Gordon miniszterelnök. A testület napirendjén szerepel azoknak a szempontoknak az eldöntése, amelyek alapján az MSZP kiválasztja jelöltjeit a 2010-es országgyűlési képviselő-választás országos listájára. Az MSZP választmánya már május 23-án is tárgyalt erről a kérdésről, akkor határozatképtelenség miatt nem tudtak dönteni.

Eltűnt egy Air France-gép

Három és fél óra repülés után, a brazil partoktól megközelítőleg 300 kilométerre eltűnt a radarok képernyőiről a francia Air France légitársaság Rio de Janeiróból Párizsba tartó gépe. A gépen 216 — köztük négy magyar állampolgárságú — utas, valamint a személyzet tizenkét tagja tartózkodott. Kizárható a géprablás lehetősége — jelentette ki Jean-Louis Borloo francia környezetvédelmi miniszter, aki szerint valószínűbb, hogy baleset történt. A brazil légierők tegnap hajnalban megkezdték a feltételezések szerint az Atlanti-óceánba zuhant repülőgép keresését az ország északkeleti részénél található Fernando de Noronha sziget közelében. A párizsi Roissy repülőtér szóvivője szerint: semmi remény nincs arra, hogy élve megtalálják a járat utasait.

Phenjan újabb rakétakísérletre készül

Észak-Korea hamarosan újabb rakétakísérletet hajthat végre, ezúttal nagy hatótávolságú rakétával — jelentette tegnap a dél-koreai sajtó. Az értesülés szerint a sztálinista vezetésű ország északnyugati partvidékén található Muszadan-ri kilövőállomásra szállítottak egy nagy hatótávolságú rakétát, egyúttal kitiltottak minden hajót az érintett partszakaszhoz közeli vizekről. A kilövés előkészületei két hetet vesznek igénybe, vagyis június 16. körül várható az újabb rakétakísérlet, Ro Mjong Bak dél-koreai elnök washingtoni látogatásával egy időben — közölte a dél-koreai sajtó. Hírek szerint egy ahhoz hasonló rakétáról lehet szó, amilyet Phenjan április 5-én tesztelt. A szóban forgó eszköz hatótávolsága szakértők szerint 6700 kilométer, ez azt jelenti, hogy a rakéta elvileg elér Alaszkáig, vagyis amerikai területre. A nukleáris kísérlet és a rakétakísérletek nyomán rendkívüli módon megnőtt a feszültség a térségben. Robert Gates amerikai védelmi miniszter óva intette Phenjant a további provokációtól.