Turulavatáson Tőkés László püspök
Kurtapatakon Tuzson Csaba és felesége, Póka Erzsébet romantikus épület- és kertépítészeti hétvégi portájának díszkertjében egy sziklaszirtre rászállt a páratlanul gazdag magyar mondavilág egyik turulmadara. Nem menekülve rebbent ide, pedig van, ahol üldözik, nem csak Kurtapatak ölelő erdőkaréjában megpihenni ereszkedett egy kőoromra, nem, Vetró András szobrászművész madara olyan biztonsággal áll a sziklaszirt vártán, mintha mondáinkat elevenítve, Attila király címermadaraként már másfél ezer, Árpád honfoglalóinak több mint ezer éve óta itt lelt volna otthonra. Szárnyállása sem utal arra, hogy innen elröppenni készülne. Nem az alkalmiságot, az ideiglenességet sugallja, hanem a biztonságos ittmaradást, a megmaradás bizonyosságát.
A madár érkeztének csodájára és a patinás nevű házigazdák — Tuzson és Póka — kedves meghívására sokan sereglettek Kurtapatak leghosszabb utcalabirintusának felső fertályába. A többség egyenesen a csíksomlyói Mária-búcsúról érkezett, vallásfelekezetük felől nézvést mind a négy magyar történelmi hit képviselőiként Tőkés László református európai parlamenti képviselővel az élen, akiket a vendégfogadó házigazda stílusosan a Nyergestetőn várt és vezetett onnan kurtapataki otthonáig. (A ’48-as Tuzson-ős — Tuzson János őrnagy — thermopülai csatához hasonlatosan védelmezte az akkor még létező hazát.) A kurtapataki összejövetel egyik érdekessége tehát, hogy az idesereglők a csíksomlyói Mária-búcsúról érkeztek, ahol — mutatis mutandis — a magyar történeti hagyomány pogány kori elemei — például a napimádat — ugyancsak beépültek a mai szokásrendbe, akárcsak a magyar krónikák Attiláig, Emese álmáig, az Árpád-házi királyokig visszavezető turul-/kerecsensólyom-mondái. Tudomásunk szerint az első „magánturulmadár" leleplezésére, mint amilyen a kurtapataki, egy olyan baráti csoport is érkezett — többnyire építészmérnökök és hozzátartozóik —, amely a 70-es évek elején Kolozsvárról és más erdélyi városokból vette röptét, és rajzott Székelyföld felé, s amelyet régi diákkori, egyetemi hallgatói és szakmai barátság köt össze ma is. És a másik érdekesség, amelynek ugyancsak jelképi értéke is van, hogy a kurtapatakiak, esztelnekiek, kézdivásárhelyiek és a máshonnét érkezők rácsodálkozhattak erre a földrajzi értelemben „kurtának" nevezhető falura, amely az előző választásokon egész Erdélyben a legmagasabbra röppentette a részvételi mércét: 92,5 százalékban, azaz a 223 szavazópolgárból 207-en adták voksukat a magyar jelöltekre.
Ezek után ne csodálkozzunk, ha Vetró András eredetileg Felsőcsernátonnak szánt turulmadara Kurtapatakon keresett és talált a nemzet megmaradása fölötti őrködésre alkalmas sziklaszirtet.
És ez a madár egyben a házastársi frigyre lépés, a figyelmesség és szeretet szimbóluma is, mert Erzsébet asszony férjének valahányadik születésnapjára ajándékként reptette ide a család, a nagyobb közösségek és a magyar nemzet egészének sorsa fölött őrködő bronzmadarat, amelyet az egyházi méltóságok áldása mellett az aranyat érő májusi eső is megszentelt.
