Fenyegetőznek, vádaskodnak a megyei demokrata-liberális politikusok, igen rossz néven veszik a magyar intézményvezetők leváltása miatti tiltakozásokat, románellenesnek, idegengyűlölőnek és rendkívül veszélyesnek nevezik a magyar politikusok nyilatkozatait.
Petre Străchinaru ízléstelen kampányfogásnak minősítette Antal Árpád és Tamás Sándor kijelentéseit, úgy értékeli, ,,nyílt fenyegetéseik" átlépik a törvényesség határát. Nem akarják megérteni, hogy a magyar igazgatók leváltása egyszerű politikai lépés, Marosvásárhellyel és Koszovóval fenyegetőznek, azzal riogatják a magyarokat, hogy a román állam nem bízik bennük, ezért vannak kizárólag román vezetői a helyi rendfenntartó szerveknek — sorolta vádjait Străchinaru.
Străchinaru felháborítónak tartja azokat a nyilatkozatokat, melyek szerint ,,a többségi magyarság nem akar román vezetőket", véleménye szerint ez is a romángyűlöletet jelzi. Hangsúlyozta, tájékoztatják a párt központi vezetőségét és a kormányt, elküldik a sajtótájékoztatók jegyzőkönyvét, hogy pontosan tudják, mi történik a megyében.
Străchinaru kifejtette, ,,az egész társadalom nevében" retteg az erőszakos konfliktus kitörésétől, ennyire nyílt fenyegetésre, mint most, eddig nem volt példa. Úgy értelmezte, a magyar politikusok Gábor Áron ágyújának emlegetésével, no meg azzal, hogy botokra szegezett táblákkal vonulnak a marosvásárhelyi tüntetésre, nyíltan harcra szólították fel a székelységet. ,,Azért radikalizálódtak a magyar politikusok, mert meg akarják tartani uralmukat a választók felett, félnek, hogy elveszítik hatalmukat, így egyre szélsőségesebbek nyilatkozataik" — mondotta. Kifejtette, a továbbiakban nincs, amit tárgyalniuk a megye és a megyeközpont vezetőivel, ilyen hozzáállás mellett hiába kérnek segítséget a kormánypártoktól.
Străchinaru nyilatkozatát fokozta a fiatal demokrata-liberális politikus Dan Suciu, aki hozzá nem értéssel és semmittevéssel vádolta Antalt és Tamást. Elmúlt egyéves tevékenységüknek nincs semmilyen látszata, s ezt politikai cirkusszal próbálják leplezni — mondotta. Az indulatok végképp sajtótájékoztatójuk végére szabadultak el, a frissen kinevezett ifjúsági igazgató kerülvén szóba, Suciu kijelentette: a Tischlert támogató magyar ifjúsági szervezetek egy vasra sem számíthatnak a kormánytól. Igen heves tirádában ecsetelte az EMI tevékenységét, horthysta táborok szervezőjének nevezte, ahová olyanokat hívnak meg, mint Eva Maria Barki, ,,aki pár éve még bombák elhelyezésére biztatta a székelyföldi magyarokat", akik ,,náci jelképnek tekinthető árpádsávos lobogót lengetnek", és ,,a háborús bűnös Wass Albertet népszerűsítik". ,,Ilyen szervezetek egyetlen lejre sem számíthatnak a minisztériumtól" — fejtegette az indulattól kivörösödve.
Tény, a sokszor eltorzított, kiforgatott nyilatkozatokra építkező román politikusi replika egyik pillanatban ,,kampányfogásként" próbálta bagatellizálni a magyar tiltakozásokat, a következő percben pedig nyílt, akár fegyveres konfliktushoz vezető ,,veszélyforrásnak" minősítette. Burkoltabb és egyértelmű fenyegetőzéseik egy dolgot elárultak: egyáltalán nem nyugodtak a székelyföldi román politikusok, tartanak attól, az elmúlt hetek történései új korszakhoz vezethetnek, melyben megtörténhet, már nem terem babér mindazoknak, akik az elmúlt években, évtizedekben abból éltek, profitáltak, hogy ők a többségében magyarok lakta Székelyföldön románok.