Mint egykor a messzi földre tanulni induló peregrinusokat, úgy búcsúztatták a Mikes Kelemen Főgimnázium elballagó diákjait a szombat délelőtti kicsengetésen: menjetek elmétek pallérozni, de a város, közösségetek visszavár, szerzett tudástok itthon kell értékesítenetek.
Kerekes Dóra iskolaigazgató példaként is állította az utánuk következő nemzedékeknek a most ballagókat, értékelte sikereiket, de ugyanakkor arra is figyelmeztette őket, az élet nem csak sikerekből áll. A búcsúzó diákok nevében felszólaló Szörcsei Ágnes a korosztályára jellemző hittel jelentette ki, ,,kaput nyitunk, lesz, ami lesz", bár hozzátette, az élet nagy mozaiktábláján egészet kell alkotnunk, s ahhoz kívánt sikert társainak, hogy mindannyian helyére tehessék kis mozaikjukat. A tanfelügyelőség részéről felszólaló Bokor Attila reményét fejezte ki, talán ez a nemzedék lesz az, amely a kiutat jelenti majd a nem elsősorban anyagi, hanem erkölcsi válságból, arra biztatva a diákokat, menjenek tanulni, de higgyék, itt van jövő számukra, s haza csak azt hozzák, ami szép, ami érték. Hasonlóképp Bálint József alpolgármester is arra kérte a diákokat, jöjjenek vissza szülővárosukba, s hozzátette, a városvezetés azt ígérte, ebben segíti őket, hát kérjék is majd számon. Szabó Lajos kanonok szintúgy az útra indulásra buzdította a diákokat, figyelmeztetve, kettős iránytű: a hit és a magyarságtudat vezérelje őket. S hogy milyen útravalóval batyuzta fel iskolájuk őket, annak bizonyságaként a különdíjak és tanulmányi díjak hosszú-hosszú sorolása következett.
