A gazdasági válság megmutatta a repedéseket az Európai Unióban ― írta az európai parlamenti választások kapcsán a The New York Times. A liberális napilap megállapította: a Nagy-Britanniától a Balkánig húzódó, huszonhét ország alkotta, 491 milliós népességű EU ugyan a világ legerősebb gazdasági tömörülése, a globális válság azonban világossá tette, hogy Európa kevesebb maradt, mint részeinek összege.
A válság a legnagyobb kihívás Európának, és még az európai integráció legelkötelezettebb hívei is úgy érzik, az unió nem állja ki a próbát. Az egyes országok belpolitikai kérdésekre koncentráló vezetői nem értenek egyet abban, mi a teendő a gazdasági visszaesés leküzdésére. Viták vannak a gazdaság élénkítésének mértékéről, arról, hogy az Európai Központi Banknak kell-e aggódnia a mélyebb recesszió és a jövőbeni infláció miatt, és az egyes kormányok igyekeztek megvédeni a hazai munkaerőpiacot a többi tagállammal szemben.
Az újság rámutatott, hogy a vasárnapi európai parlamenti választások ezt erősítették meg: rekordalacsony volt a részvétel, és előretörtek az EU-val szemben kampányoló, bevándorlásellenes szélsőjobb pártok. A lap Joschka Fischer volt német külügyminisztert, a Zöld Párt politikusát idézte, aki szerint Európa egy nagyon súlyos válság pillanatában van, nyomasztó a vezetés hiánya. S bár arról nincs szó, hogy az EU szétesne a nemzeti érdekek és a kollektív érdekek közötti ellentmondás miatt, már az integráció legodaadóbb hívei is visszafogják törekvéseiket. Egyre kevesebben beszélnek egy olyan Európáról, amely az Egyesült Államokkal szemben jelentős politikai vagy katonai ellensúlyt képezhet.
Mark Leonard, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának ügyvezetője a The Wall Street Journalban arról írt, hogy az Európai Parlament a középkorúakra jellemző válságát éli. A szakértő szerint az EP paradoxona, hogy hatalma megnőtt, miközben az unió lakosságának érdeklődése megcsappant tevékenysége iránt. Választásról választásra kisebb a részvételi arány, és az új testület sok tagja nincs meggyőződve a parlament létjogosultságáról.
A The Washington Postban Anne Applebaum Közép-Európa-szakértő arról írt: Európában széles körű várakozás volt, hogy a nemzetek felemelik szavukat a kapitalizmus, a szabadpiac és a jobboldal ellen. De nem ez következett be. Nem követel senki marxista forradalmat, nem kérik az ipar államosítását, és nem követik az Obama-kormány gazdaságélénkítési programját, amely nagy állami költekezést jelent. A múlt heti EP-választáson a kapitalizmus győzedelmeskedett, jóllehet az általános vélekedés szerint a globális kapitalizmus válságban van.
