A kincses városbéli csapat kezdte jobban a finálét, olyannyira, hogy a 6. percben Deac csúsztatta a temesvári kapu hosszú sarkába Culio szögletbeli beadását (1—0). A Bega parti alakulat nagyon magatehetetlenül vergődött a pályán, olyannak tűnve, mint a partra vetett hal. A bánságiak az első negyedórában csak hosszú indításokkal kísérletezgettek, de valljuk be őszintén, kevés sikerrel. Ellenfeleik azonban uralták a játékot, s a 27. percben tovább növelték előnyüket. Ekkor Kone és Tony passzolgatott, a kolozsvári csapat kapitánya lefutotta Latovlevici-et, aki a tizenhatoson belül fellökte ellenfelét, a büntetőt pedig Peralta értékesítette (2—0). Az első felvonás utolsó negyedórájában a lelátókon elszabadult a pokol: a temesvári szurkolók áttörték a pályát övező kerítést, petárdákat dobáltak be a játéktérre, és emiatt percekig állt a mérkőzés. A rendbontás nem zavarta meg túlzottan a kolozsváriakat, akik előbb Deac, majd Culio révén tovább növelhették volna előnyüket. A szünet után Temesvár mindent feltett egy lapra, és őrült offenzívába kezdett. Ezt használta ki a CFR, és egy újabb gólt szerzett, amivel megpecsételte az összecsapás végkimenetelét. Az 54. percben Peralta egy közeli szabadrúgásból középre gurította ki a labdát, amit Culio tíz méterről a jobb felső sarokba bombázott (3—0). A folytatásban a temesváriak támadtak többet, de nem tudták áttörni a kolozsvári védősort. Amikor sikerült, a 87. percben, akkor több temesvári szurkoló is volt a pályán, Artyom Karamjan találatát érvénytelenítette a játékvezető, és maradt a 3—0. A Kolozsvári CFR, sajnos, nem tudott bajnokságot nyerni, de ,,olcsó" vigaszként zsinórban másodszor hódította el a Román Kupát. (tibodi)