Nem fürdeni járnak a strandra a fiatalok — Demeter J. Ildikó

2009. június 19., péntek, Közélet

Meleg nyári napokon több százan próbálnak felüdülni a sepsiszentgyörgyi strandon, napos hétvégeken pedig ezernél több jegy is elfogy — igaz, ez a közönség már túlnyomórészt nem helybeli. Hétköznaponként a megyeszékhely tizenéveseinek találkozóhelye ez, de inkább nyárikert, mint sportlétesítmény jellegű.

A nagy medence vizét ugyanis a legtöbben hidegnek érzik, labdázni nincs hol, a kisebbeknek szánt csúszdákon csupasz bőrrel ereszkedni nem élvezet. A nyolcvanas években épült telep ugyancsak rászorulna a felújításra, tavaly márciusban már egy látványtervet is bemutatott az akkori városvezetés, de azóta semmi sem változott.

A legnagyobb szabású elképzelés szerint a strandot az uszodával, a hajdani jégpályával és a közöttük levő területekkel egybenyitva, különféle új mozgási lehetőségekkel (teniszezés, kosarazás, gördeszkázás stb.) gazdagítva valódi szabadidőközpontot építenének ki, ahol fiataljaink hasznosan és egészségesen vezethetnék le energiáikat. Ebből csak az első lépés valósult meg, a födött és nyílt medence egy fennhatóság alá került (de csak papíron, a két egység között ugyanis nincs átjárás), az uszoda üres termei viszont csak részben népesültek be, a jégpályát láthatóan végleg elveszítette a város, az egyedüli új beruházás pedig a szomszédban magánerőből felépült bowlingpálya — azaz lenne, ahova fejlődni.

A strandot magyarországi szakcég által készített tanulmány szerint akár több szakaszban is fel lehetne újítani — a 2008-as önkormányzati választások előtt elég határozottan ígértek élménymedencét, vízi csúszdákat, gyermekpancsolót a széles közönségnek —, de ha mindezt el is vitte a gazdasági válság, néhány lényeges változás viszonylag kis ráfordítással elérhető. Jelenleg ugyanis nincs ruhatár — a préselt lemezből készült bódékban levetett holmit, táskát, pénzt, maroktelefont és fülbevalót a törülközőre halmozva hagyja mindenki, ha a vízbe vagy vízért távozik; nagyobb látogatottság idején tűnik is el ez-az. Pedig a bejárati épület ugyancsak méretes, és a kapusfülke elég kevés helyet foglal el. Zuhanyozó csak szabadtéren, ráadásul hideg vizű, pedig meleget akár egy napra kitett fémhordóból is elő lehetne állítani. Az illemhelyek számát is növelni kellene, hat fülke ugyanis elég kevés egy ilyen befogadó­képességű strandnak, és — bár meglepően tisztának tűnik — régi, töredezett csempéivel, cementpadlójával, rendszerváltás előtti csaptelepeivel elég lehangoló látvány.

Ennél csak azt rosszabb nézni, ahogy a kamasz fiúk kártyáznak az alagsori büfé előtti árnyékban: cigarettával a szájukban és sörrel a kezükben, noha jó néhányan szemlátomást még csak nem is középiskolások. Hideg a víz — magyarázzák vállvonogatva. A lányokkal sem hancúroznak, azok a napra kitett nyugágyakon barnulgatnak — no nem az olvasnivaló meg a gyümölcslé, hanem sok esetben szintén a sör mellett. Felnőtt elvétve látható az amúgy tágas, barátságos, gondozott udvaron: egy-két kisgyermekes édesanya vagy beszélgetésbe merült férfi.

A kis medence vize melegebb, ugrálnak is benne az apróságok, aztán mutatják a lábukat: a durva betonon talpuk, térdük kisebesedett. Hámló, nem csempézett, hanem festett falaival, túlságosan mély vizével a nagy medence sem vonzó, nem is igen úszik senki, a szélén kapaszkodnak páran. A körbefutó árok száraz, noha a bejáratnál két nyelven is tudatják, hogy a fertőtlenítő folyadékon kötelező átlábalni — nagyobb baj, hogy az egész betonköpeny repedezett, ereszti a vizet, állandó pótlásra szorul. És ez természetesen növeli a fenntartási költségeket, a jegyek ára ugyanis messze nem fedezi a veszteséget (a felnőttek belépője 10 lej, a diák- és nyugdíjasjegy 5, az óvodásoké 3 lej egy egész napra).

A teljes korszerűsítés Sztakics Éva alpolgármester szerint 1,1 millió eurót emésztene fel, erre a városnak nyilván nem futja, és megfelelő pályázati lehetőséget eddig még nem találtak. Hitelből ősszel talán kiszorítanak valamit, és a turisztikai minisztert is megpróbálják szaván fogni — ittjártában Elena Udrea terveket kért ahhoz, hogy támogatást adjon, neki most átnyújtják a színes iratcsomót.

Talán nem ártana azt is beleírni, hogy ártatlan családi és ifjúsági szórakozóhelyet szeretnénk, ahova nem csak belépni, hanem ahonnan kilépni sem szabad ittasan. Egy valódi strand ugyanis a fürdőzésről szól, és ez jelenleg csak tessék-lássék módon adatik meg gyermekeinknek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2009-06-19: Közélet - x:

Visszanyerni a bizalmat (Elnököt választott a baróti RMDSZ) - Hecser László

Nagy József személyében szerdától új elnöke van az RMDSZ baróti szervezetének. A részleges tisztújító közgyűlésen három választmányi tagot is választottak, és többek közt értékelték az elmúlt másfél esztendő választásai eredményeit, s feladatokat fogalmaztak meg az elkövetkezendőkre.
2009-06-19: Belföld - x:

Hírsaláta

SZÉKELYFÖLDÖN FELEANNYIT KERESÜNK. A székelyföldi munkavállalók fizetése feleannyi, mint a bukaresti alkalmazottaké — írja a Krónika. A toplistát a bukaresti lakosok tartják, ahol 2008-ban átlagosan 1700 lejt keresett egy személy havonta. A fővárost követi Ilfov és Konstanca megye, ahol 1300—1500 lejes havi átlagbérrel számolnak. Ezzel szemben Bihar vagy Hargita megyében az alkalmazottak havi átlagbére alig éri el a 900 lejt, ezek a különbségek pedig a megyékben működő vállalkozások számából erednek — tudatja a Business Standard elemzése. A cikkben arra is fény derül, hogy a bukaresti átlagot a nagyvállalatok vezetőinek bérezési szintje emeli fel, mivel a legtöbb nemzetközi cég Bukarestben nyit képviseletet.