Az 53 éves portugál konzervatív politikusnak a tagországok támogatásán túl az Európai Parlamentben is többséget kell kapnia a tisztség elnyeréséhez. Az EP-ben azonban a Barrosót szorgalmazó jobbközép európai néppárti képviselőknek — bár ők adják a legnépesebb frakciót a június elején újraválasztott testületben — nincs abszolút többségük, és szocialista, környezetvédő, illetve liberális képviselők megpróbálják megakadályozni az eddigi bizottsági elnök mandátumának a második ciklusra történő kiterjesztését. Nemmel szavaznak a szocialisták, ha az EP első plenáris ülésén, júliusban napirendre tűzik a szavazást Barroso újabb megbízatásáról — jelentette be Martin Schulz frakcióvezető. Részben ezért, részben pedig azért, mert az új összetételű Európai Bizottság megalakításának folyamatát a lisszaboni szerződés életbe lépésének késlekedése miatt némi jogi bizonytalanság övezi. Egyelőre tisztázatlan, hogy a tagállamokat képviselő tanács pontosan mikor teszi meg a jogi értelemben is hivatalos jelölést.

Jan Fischer cseh miniszterelnök közölte, hogy a jelenlegi soros cseh EU-elnökség, valamint a július elsején hivatalba lépő svéd elnökség átfogó konzultációkat kíván folytatni az Európai Parlament frakcióival a jelölési procedúra hogyan továbbjáról. Megállapodásra jutottak az európai uniós tagországok vezetői az Írországnak az EU reformszerződésével kapcsolatban adandó garanciákról. Az európai tanácsi határozat szerint Írországot jogilag kötelező érvényű jegyzőkönyvben biztosítják majd arról, hogy a reformok nem érintik katonai semlegességét, családpolitikáját és adórendszerét, továbbá megmarad biztosi posztja is. A többi tagország ugyanakkor arra nyert garanciát, hogy az Írországnak adott biztosítékok semmilyen értelemben nem változtatnak a szerződés tartalmán, így, ahol a folyamat már lezárult, nincs szükség újabb ratifikációs lépésre. Brian Cowen ír miniszterelnök bejelentette, hogy országában a mostani döntés nyomán várhatóan október elejére új népszavazást írnak ki az uniós reformszerződésről. Az ír lakosság tavaly egyszer már elvetette a szerződést.

Megállapodás született a csúcstalálkozón a pénzügyi szervezetek felügyeletének európai szintű reformjáról. A most zöldutat kapott elképzelések értelmében az Európai Központi Bank mellett testületet hoznak létre a pénzügyi rendszer kockázatainak kiszűrésére, a piacokat fenyegető veszélyek időben történő jelzésére. Emellett megerősítik a már létező banki, biztosítási, valamint értékpapírpiaci uniós felügyelőtestület hatáskörét. E testületek mintegy döntőbíróságként kötelező érvényű határozatot hozhatnak majd olyan esetben, ha két különböző nemzeti felügyeleti szerv nem tud megállapodásra jutni egymással. A csúcsvezetők ezzel kapcsolatban leszögezték, hogy az új struktúra kialakítása nem lehet hatással az egyes nemzeti költségvetésekre, vagyis ezek az európai szintű felügyelőtestületek kötelező jelleggel nem írhatják elő valamely bajba került bank megmentését az adófizetők pénzéből. A bankfelügyeletnek védenie kell a lakosságot a bankrendszer túlkapásaival vagy felelőtlenségével szemben, és időben kell tudnia jelezni a kockázatokat, mielőtt azokból nagyobb baj támadna — hangsúlyozta ezzel kapcsolatban Bajnai Gordon magyar miniszterelnök. Utalt arra, hogy a magyar bankrendszer eszközeinek 80 százalékát multinacionális európai bankok ellenőrzik. A magyar felügyeletnek csak korlátozott hatásköre van ezen bankok irányításában, ellenőrzésében. Ebben szükség van az együttműködésre a többi ország hatóságával, és ennek az esélyei fognak javulni a megállapodással. Bajnai elmondta még, hogy Magyarországon nem várnak a nemzetközi struktúra kialakítására, hanem nemzetközi konzultációban szeretnék megújítani a bankok fölötti ellenőrzés rendszerét.

Az EU-csúcstalálkozón felkérték az Európai Bizottságot, hogy a jövő év végéig készítse el az unió stratégiáját a Duna menti országok régiójának összehangolt fejlesztésére. A stratégia hat Duna menti EU-tag — Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária — különböző ágazatokban való együttműködéséről szól, és a programba idővel bevonható lehet az egyelőre nem EU-tag Szerbia is.

A Európai Unió költségvetésében nincs olyan pénzkeret, amelyből segítséget lehetne nyújtani Ukrajnának oroszországi gázimportja finanszírozásához — jelentette ki a csúcstalálkozó után Barroso bizottsági elnök. Előzőleg, a tagállamok vezetői előtt beszélve ugyanakkor azt is jelezte: nemzetközi pénzintézmények és uniós gázcégek hajlandóságot mutattak arra, hogy segítsenek Kijevnek a fizetési problémák megoldásában.