A legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatai szerint Kézdiszentléleken mindössze két roma él, csupán ennyien vallották magukat cigány nemzetiségűnek. Kisebb csoport vagy csak egy-két család a nagyközség mind a négy falujában fellelhető, de a legtöbben, több százan a községközpont Katrosa felőli kijáratánál élnek. A legtöbben munkanélküliek, szociális segélyből és/vagy gyermeksegélyből tartják fenn magukat. Olyan cigány család is akad, amelyik takaros házban, példás tisztaságban él, de ennek az ellenkezője is megtalálható a cigánysoron, például a kővári letérő közelében egy négyszer négyméteres viskóban — annak egyik fala a kerítés — tizenöten tengetik nyomorúságos életüket, akárcsak a Perkő alatti putriban élő család. Több család hajlékában villany sincs.

A kézdiszentléleki cigány közösség érdekeit az önkormányzatban immár egy éve a Nemzeti Liberális Párt színeiben helyi képviselői mandátumhoz jutott Góga Lázár és Gergely Sándor képviseli. Haláláig a szentléleki cigányság vajdája Gergely Nándor, az öreg Nándor volt, akinek iker fiai születtek, és amíg János fia élt, addig ő volt a cigányság vezetője. Több mint tíz éve Góga Lázár és Gergely Sándor irányítja a közösséget. A kézdiszentléleki cigányság egyik elismert vezetője Góga Lázár, aki beszélgetésünk során többször is hangsúlyozta, hogy ő nem cigány vajda, hanem csak képviselő.

— A kézdiszentléleki cigány lakosság problémái elsősorban gazdasági eredetűek — mondotta a képviselő —, és sajnos, a legtöbb felnőtt cigány analfabéta. Örvendetes az, hogy a gyermekek már megtanulnak írni-olvasni, községszinten az I—VIII. osztályokban nyolcvanhárom roma gyermek tanul. Évekkel ezelőtt még a nyolc elemit sem végezték el, most pedig középiskolát végzett fiataljaink is vannak, habár számuk nagyon alacsony, de ez is előrelépést jelent. Régebb el sem lehetett képzelni egy érettségizett cigányt Kézdiszentléleken. Mint minden cigány közösségben, nálunk is vannak problémák, s habár csökkent a romák által elkövetett bűncselekmények száma, még mindig napirenden vannak a kisebb lopások, verekedések. A cigányság zöme nem rendelkezik földdel, legelővel vagy kaszálóval, a lovaknak is takarmány kell. A korgó gyomor sokszor rákényszeríti a romákat arra, hogy terményt lopjanak. A rendőrségi statisztikák szerint az előző évekhez viszonyítva a múlt évben már a minimálisra csökkent a mezei lopások száma. A lovak legeltetése még mindig gondot jelent, de ezt is megpróbáljuk a rendőrséggel és a polgármesteri hivatallal közösen kiküszöbölni. Balogh Tibor polgármester és Baróti Balázs alpolgármester a szívén viseli a cigányság problémáit, és megoldást keres azok orvoslására. A sajnálatos négyes halálesetkor is minden támogatást megadtak a gyászoló családoknak. De nem csak a polgármester, alpolgármester, hanem a hivatal alkalmazottjai sem azt nézik, hogy mi cigányok vagyunk, emberszámba vesznek, szépen beszélnek velünk, mindenkit meghallgatnak, és amennyire a törvény megengedi, segítenek is. A rendőrséggel napi kapcsolatban állok, Dumitru Rusu helyi őrsparancsnokkal és Csutak András kézdivásárhelyi főfelügyelővel beszélem meg a felmerült gondokat. Örülünk annak, hogy nemrég magyar rendőr is került a községi őrsre Incze Zoltán személyében. Általában az őrsön az én jelenlétemben szokták kihallgatni a romákat. Ha bármi történik a község területén, a rendőrség azonnal értesít engem is a történtekről. Dr. Florin Popával, a kézdivásárhelyi rendőrség főnökével együttműködési szerződésem is van. A legnagyobb létszámú cigány család nyolcgyermekes. Akik anyagilag már jobban állnak, már csak két-három gyermeket vállalnak, a sok gyermek továbbra is a legszegényebb családoknál van. A szentléleki cigányság nyolcvanöt százaléka hivatalos házastársi viszonyban él, ehhez nagymértékben a kétszáz eurós pénzkiutalás is hozzájárult. Véleményem szerint tíz-húsz év alatt nagyot fog változni a szentléleki cigányság sorsa. Én optimista vagyok, bízom a szentléleki cigányság felemelkedésében. A mai nemzedékre alapozok, akik már írástudók, illedelmesen tudnak köszönni, hatan könyvtárba is járnak, ami már nagy előrelépésnek számít.