Már álcsaládok, hamis barátok és talmi kollégák is bérelhetők esküvőkre Japánban, hogy násznépesebb legyen az esemény. A szigetországban fontos az embereknek, hogy házasságkötésükön minél többen legyenek, ez ad rangot.
Egy cég húszezer jenért biztosít egy ,,művendéget", aki további ötezerért elénekel egy dalt vagy táncol rá, tízezerért pedig dicshimnuszt zeng a házasulóról. Akadt már olyan esküvő, amelyen a vőlegény összes családtagja, barátja, kollégája nem igazi volt. Mivel másodszor nősült, nem akarta, hogy ugyanazokból álljon násznépe, mint az első esküvőjén. A bérbeadó cég szerint néha még a házastárs sem tud arról, hogy nem valódi rokon, barát és kolléga állt a ceremónián párja oldalán. ,,Az emberek büszkék arra, ha sok barátjuk van, és nem szívesen fedik fel, hogy egy sincs" — mondta a bérnásznépcég vezetője.
Manneken Tüssz: az első influenzás szobra
Szobrot akarnak állítani Mexikóban az első új típusú influenzásnak a brüsszeli Manneken Pis mintájára. Mexikó Veracruz államában ugyanis egy ötéves fiúcska kapta el elsőként a betegséget, a brüsszeli szobrocska pedig szintén fiúcskát ábrázol, továbbá mert a legenda szerint levizelte az ellenséget, amely utána legyőzetett. A mexikói Manneken Pis szintén pisil, pedig stílusosabb lenne egy Manneken Tüssz — zsebkendővel.
Esküvő ötven év múlva
Maggie Crook és John Searle tizenhárom évesek voltak, amikor először találkoztak 1952-ben egy életmentő-tanfolyamon. Tizennyolc évesen jegyezték el egymást, de aztán Maggie Kanadába ment nővérnek, John pedig a brit tengerészetnél szolgált, és amikor leszerelt, kereskedőként járta az országot. Karácsonykor mindig képeslapot küldtek egymásnak. John kétszer nősült, négy gyermeke van, négy évvel ezelőtt megözvegyült, Maggie nem ment férjhez. 2007-ben kerültek ismét közel egymáshoz, amikor úgy döntöttek, hogy fél évszázados késedelemmel, de mégiscsak összeházasodnak. Úgyhogy most, hatvankilenc éves korukban, ötven évvel eljegyzésük után végül egybekeltek. (MTI)
