Minden korábbinál nagyobb tiltakozó akciót szerveztek az európai agrárszervezetek hétfőn Luxembourgban, hogy az EU27-ek agrárminisztereitől sürgős segítséget kérjenek a bajba jutott tejtermelőknek. A tüntetők az utóbbi idők legnagyobb agrárdemonstrációján traktoraikkal megbénították a forgalmat a luxembourgi főváros európai negyedében, és helyenként összetűztek a rendőrökkel. ,,Már hónapok óta nagyon súlyos válságot élünk át, különösen a tejszektorban. Azonnali választ várunk az agrárminiszterektől, ezért vagyunk itt ma. Sürgős intézkedésekre van szükség, ellenkező esetben veszélybe kerül Európa élelmiszer-ellátása" — jelentette ki Padraig Walshe, a legnagyobb európai agrár-érdekvédelmi szervezet, a Copa-Cogeca elnöke.

A gazdáknak azonban ismét üres kézzel kellett távozniuk, mivel az Európai Bizottság nem mutatott hajlandóságot arra, hogy az eddigi válságkezelésen túli eszközöket alkalmazzon. ,,Az Európai Bizottság ingerküszöbét még mindig nem érte el a krízis, úgy tűnik, hogy alulbecsüli a válságot" — közölte a BruxInfónak nyilatkozva az agrárminiszteri ülést követően Gráf József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetője. Az agrártárca vezetője úgy vélte, hogy bár az egész európai tejszektorban aggasztó a helyzet, az EB még mindig a hagyományos eszközökkel — exportvisszatérítéssel, magántárolással és egyéb módszerekkel — próbálja kezelni a válságot.

Az EU27-ek a tanácsülésen folytatták a vitát a 2013. utáni közös agrárpolitikáról, ám a kormányok megosztottsága miatt füstbe ment a cseh EU-elnökségnek az a terve, hogy egy tanácsi konklúzió elfogadásával zárja le a megbeszéléseket a témáról ebben a fél évben. A szöveg elfogadását az hiúsította meg, hogy az elnökség a közvetlen kifizetések jövőbeni szerepéről szóló résznél a korábbi változatnál gyengébb megfogalmazást használt, a direkt támogatások csökkentésére törekvő nettó befizetők malmára hajtva a vizet. Ezért több tagállam — így Lengyelország, Szlovákia és Franciaország — is vétózott, a magyar küldöttség tartózkodott. A majdani reform egy másik kérdésében, a közvetlen kifizetések rendszerének jelenleginél igazságosabbá tételében alapvetően a régi és az új tagállamok között húzódik árok, mert miközben például a magyar agrárvezetés a történelmi bázison alapuló támogatási szint helyett nagyjából mindenhol azonos támogatást szorgalmaz, addig számos régi tagország a hagyományok és a költségek közötti különbségek figyelembevételét szeretné.

A mezőgazdasági miniszterek hétfőn megállapodtak annak a tanácsi rendeletnek a szövegében, mely a haszonállatok emberségesebb leölésének új szabályairól rendelkezik. A 2013. január 1-jén életbe lépő szabályozás értelmében a vágóhidaknak az állatjólétért felelős személyt kell kinevezniük, és alkalmazottjaik megfelelő kiképzéséről is gondoskodniuk kell. Minden üzemnek az állatjóléti előírások betartását biztosító standard működési eljárásokat kell kidolgoznia. Arról is gondoskodniuk kell, hogy az állatok elkábításukat követően ne nyerjék vissza eszméletüket, mielőtt levágják őket.