A jogosultságot a megyei munkaügyi és szociális védelmi igazgatóságon kell kérni az erre vonatkozó 118-as törvény alapján, amely már 1990 óta érvényben van, azóta nem változott — magyarázza lapunk érdeklődésére Serena Ivan, az intézmény vezetője. Az igazoló iratokkal ellátott kérelmeket hetente bírálják el, jóváhagyás esetén pedig a megyei nyugdíjpénztár fizeti a havi pótlékot, ami valójában egy kártérítésnek felel meg, és aszerint változik, hogy ki mennyi ideig volt kitelepítve, kényszerlakhelyre költöztetve vagy politikai indíttatásból szabadságvesztésre ítélve (a jogszabály valójában ennél több jogosultsági kritériumot említ). Az a lényeg — hangsúlyozza —, hogy a kulákság ténye önmagában nem jogosítja fel az érintettet anyagi kárpótlásra (illetve ezenkívül más kedvezményre), ha a mellé nem társul valamelyik kritérium az előbb említettek közül. Természetesen, mindezt megfelelő iratokkal bizonyítani kell, újdonságnak az számít, hogy a kitelepítést vagy a kényszerlakhelyet igazoló dokumentum hiányában elfogadnak közjegyző előtt hitelesített tanúvallomásokat, ugyanis az érintettek közel hetven esetben beperelték a munkaügyi igazgatóságot, és sokan meg is nyerték a pert.

Hogy többen érdeklődnek, mint eddig, a sajtóban megjelentekkel, illetve az idősek közötti szóbeszéddel magyarázzák, tény, hogy ebben az évben már 323 kérvényt nyújtottak be, 2008-ban ennél jóval kevesebbet, 139 kérést jegyeztek, s 2007-ben csak 75-öt, jóllehet igényelni már 1990 óta lehet ezt a juttatást (az intézmény 1997 óta foglalkozik ezzel). Lényeges szempont, hogy a jogosult elhalálozása esetén a túlélő házastárs havi 200 lejes támogatásra jogosult (amennyiben nem köt újabb házasságot), a havonta a jogosultaknak fizetett pótlék pillanatnyi átlagértéke pedig 445 lej. Tavaly a megyei nyugdíjpénztár 1531 jogosultról tudott, ez a szám most 1537-re módosult, igaz, ez magában foglalja az összes háromszéki volt politikai foglyot, kitelepítettet és kényszerlakhelyre költöztetettet.

A Háromszék felvetésére, miszerint szerkesztőségünkben panaszosok kifogásolták, hogy az előbb említett kérdéskörben az intézményben nem tudták magyar nyelven megértetni magukat, Serena Ivan elmondta: a 27-es szobában, ahol a volt politikai foglyok, illetve kitelepítettek iratcsomóival foglalkoznak, illetve tájékoztatják őket lehetőségeikről, valóban román anyanyelvű illetékes fogadja őket, de amennyiben nem tudnak szót érteni, egy másik munkatárs segít nekik. Ha valakinek mégis kifogása lenne, arra kéri, ,,panaszával forduljon a munkaügyi igazgatóhoz, vagyis hozzám, szívesen segítünk neki" — mondta Serena Ivan, aki maga is jól beszéli a magyar nyelvet.