,,A megbeszélésekre azonban — általunk nem ismert okból kifolyólag — mind a mai napig nem került sor" — áll a levélben. A továbbiakban arra hivatkoznak, hogy miután Románia teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak, az SZNT által felvállalt autonómiatörekvések új geopolitikai kontextusba kerültek. ,,Mint az unió állampolgárai Székelyföld lakói nem hivatalos népszavazáson is kifejezték igényüket a régió széles körű jogosítványokkal rendelkező autonómiája iránt. Eddig mintegy 180 000 székelyföldi polgár válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy: Ön, mint az illető település lakója, akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és az Ön települése ehhez tartozzék?" Az államelnök arra vonatkozó kijelentéseire hivatkozva, hogy Székelyföld az egyik legelhanyagoltabb vidéke Romá­niának, holott természeti és humán erőforrásai révén többre lenne hivatott, elmondták: ,,széles közigazgatási hatáskörökkel, regionális hatalommal felruházott területi autonómia keretében a térségben élő közösségek és egyének hatékonyabban tudnák megfogalmazni és képviselni fejlesztési érdekeiket, ami egyúttal az egész ország fejlődését elősegítené. Székelyföld autonómiája ugyanakkor lehetőséget biztosítana az itt élő magyar közösség számára, hogy nemzeti identitását megőrizze. Az autonómia ugyanis az Ön által szorgalmazott decentralizáció, a hatalommegosztás sajátos formája..." — áll a Fodor Imre elnök által aláírt levélben, amelynek végén ismételten tárgyalásokat kérnek az ország első közméltóságával, amelyekre jó alkalmat nyújtana az államelnök székelyföldi jelenléte.