Az SZKT ezúttal kevésbé szólt az EP-választások eredményeinek értékeléséről, alig érintette az RMDSZ feladatait, az összegyűlt képviselők az elmúlt hetek heves jelölési vitáit igyekeztek lezárni. Kiderült, igen sokan úgy látják, ennek nem is annyira az őszi választásokon való részvétel a tétje, hanem sokkal inkább a szövetségen belüli erőviszonyok körvonalazódása, illetve az RMDSZ eljövendő elnökének kiválasztása. Az RMDSZ miniparlamentjének hozzászólói, egyetlen kivétellel, nem kérdőjelezték meg az államfőállítás szükségességét, a többség azonban Markó Bélát látta volna legszívesebben ebben a szerepben.

Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolójában az elmúlt két és fél év öt választásának eredményeit hasonlította össze. Ezek különbözőek, de ugyanazt a tanulságot hordozzák: akár jó volt a szereplésük, akár kudarcos, képesek voltak a tanulságokat levonni. Egyértelműen bebizonyosodott, az összefogás ad távlatokat az erdélyi magyarságnak, ennek egy változatát most kipróbálták, az eredmény igazolta, helyes volt az elgondolás, az együttműködés módja a jövőben eldől — hangsúlyozta Markó. Beszélt az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumról, ennek feladatairól, a közös munka fontosságáról, és arról: az összefogásnak akkor van esélye, ha ki-ki tiszteletben tartja a másik programját, sajátos elképzeléseit. A húszéves RMDSZ a legnagyobb, legtapasztaltabb és leghosszabb életű határon túli magyar szervezet, fontos feladatai vannak Brüsszelben, Budapesten, a Kárpát-medence egészében, de elsősorban Bukarestben, ehhez erő kell, és ezt megkapták választóiktól, képesek jól sáfárkodni vele — mondotta.

Markó érvelt az államelnökjelölt-állítás mellett is, az őszi választások meghatározóak lesznek Románia jövője szempontjából, s bár nem biztos, hogy az RMDSZ befolyásolni tudja az eredményeket, felelős politikai szervezetként, ahányszor lehetőség nyílik erre, közvetíteniük kell üzenetüket. Sokan kívánták az ő indulását pont azért, hogy megmaradjon a szövetségben az egyensúly, ezt fontosnak tartja, de lát erre személyén kívül más garanciát is. Az elkövetkező időszak kihívásai miatt a szövetségi elnökre más feladatok várnak, ennek próbál megfelelni. Beszélt az elmúlt hetek szerinte fölösleges feszültségeiről, sokan a 2011-es tisztújítással kapcsolták össze a jelöltállítást, a mostani döntést a változás, illetve a folytonosság mérföldkövének tekintették. Minden döntést a maga idejében kell meghozni, az ÁT javaslata — Kelemen Hunor jelölése — az egyensúlyra való törekvést tükrözi, úgy vélik, a folytonosság érdekében a legjobb megoldás, ha újat tudnak felmutatni.

A felszólalók többsége néhány mondat erejéig tért ki csak az EP-választások eredményeire, legtöbben, legtöbbet az államfőjelölésről szóltak. Majd mindenki hangsúlyozta, fontos, hogy legyen az RMDSZ-nek jelöltje, de a többség Markóra bízta volna a feladatot, igaz, mindenki ígérte, támogatja Kelemen kampányát. Markó Béla figyelmeztető felvezetője ellenére sokan jelezték, a mostani jelöltállításnak a 2011-es tisztújításon lesz tétje, csak Frunda György hívta fel a figyelmet az esetleges buktatókra, alig 3—4 százalékos arány elérése Kelemen bukásához is vezethet, nemcsak előretöréséhez egy esetleges jó szereplés. Mátis Jenő vetette fel, meg kell határozni a minimális célt, mert az EP-választáson elért kilenc százalék után egy mostani esetleges három százalékot kudarcként élhet meg az erdélyi magyarság. Szabó Ödön bírálta a szövetséget, hogy nincs leszögezve alapszabályzatában az elnökjelölés módja, nem ismerik a jelölt programját, így nehéz érdemben dönteni. A Szabadelvű Kör nevében felszólaló Czika Tihamér volt az egyetlen, aki megfogalmazta, el kellene napolni a döntést, önálló jelölt állítása a magyarság körében népszerű Crin Antonescu esélyeit rontja, és biztossá teszi a második forduló Băsescu—Geoană párharcát. Ő is úgy vélte, gyengítheti az RMDSZ jelenlegi alkupozícióját, ha jelöltjüknek alig néhány százalékot sikerül összegyűjtenie.

Kelemen Hunor munkát ígért, és azt, a kampányban a magyarság üzenetét, elvárásait közvetíti. Véleménye szerint ez a választás különbözik az összes eddigitől, hisz ez nem az elért százalékról, hanem az üzenetről szól.