A hétvége hírei — Simó Erzsébet

2009. június 29., hétfő, Közélet

Húsz éve nincs vasfüggöny

A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával és katonai tiszteletadással kezdődött meg a vasfüggöny átvágásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéssorozat szombaton Budapesten a Kossuth Lajos téren. Az 1956-hoz hasonló vérontás elkerülése volt az egyik legerősebb közös álláspont az ellenzék és a kommunisták között a ’89-es határnyitásnál — emlékezett vissza a húsz éve történtekre szombaton Sólyom László mint az akkori kerekasztal-tárgyalások egyik résztvevője.

A parlamenti emlékülésen felszólaló köztársasági elnök azt mondta: a határnyitás, de még a keletnémetek kiengedése sem vezetett volna önmagában Európa kettéosztottságának megszűnéséhez, hiszen a szögesdrót leomlott, de a civilizálttá vált határ két oldalán két gyökeresen különböző politikai rendszer maradt. Mint mondta, ma már bőven dokumentált, hogy a szovjet pozíciók kímélése, a status quo őrzése, a nagyon lassú átmenet, a reformkommunisták kormányra kerülése volt Nyugat-Európa és Amerika érdeke is. Példaként említette, hogy Kohl kancellár tette meg azt, amit Németh Miklós nem: a keletnémetek kiengedéséről ő tájékoztatta Gorbacsovot a gymnichi titkos találkozó után. Szerencsére — tette hozzá — az események gyorsan túlcsaptak ezen a politikán, nem csak a volt szocialista államokban, hanem a német újraegyesítés kérdésében is. Heinz Fischer osztrák államfő köszönetet mondott a magyaroknak, akik 1956-ban áldozatkészségről, majd 1989-ben bátorságról és határozottságról tettek tanúbizonyságot azzal, hogy abban a korai stádiumban nagy kockázatot vállalva megnyitották a határokat. Németh Miklós akkori miniszterelnök arról beszélt, hogy a lebontásról szóló döntést a kormány akkor pénzügyi megfontolásokkal indokolta, számítva a szovjet érdekszféra borítékolható kritikáira, ellenállására. A tiltakozás nem is maradt el, az NDK hadügyminisztere ,,egyből Budapesten termett", és magyarázatot kért, amit meg is kapott: ,,mi szegény ország vagyunk, nem telik a vasfüggöny régóta esedékes technikai megújítására" — emlékezett Németh Miklós a húsz éve történtekre, megjegyezve, hogy az igazi ok természetesen nem anyagi jellegű volt. Kifejtette: az események dinamikáját mutatja, hogy mire az osztrák és a magyar külügyminiszter megérkezett a két ország határára, a határőrség már csaknem a vasfüggöny egészét lebontotta, ezért egy részét vissza is kellett igazítani, hogy politikailag és nemzetközileg is ,,transzparens" legyen az elbontása. A parlamenti emlékülésen részt vett mások mellett az osztrák és a német szövetségi elnök, valamint a finn, a szlovén és a svájci köztársasági elnök. Csehország és Lettország miniszterelnöki szinten képviseltette magát. Horvátországból a törvényhozás, a szábor elnöke, Romániából a szenátus alelnöke és a kulturális miniszter, Lengyelországból pedig a szejm (országgyűlés) elnöke jött el az ünnepségre. Az Egyesült Államok kongresszusi delegációt küldött a megemlékezésre. Az ünnepségen a Vatikán és a Szuverén Máltai Lovagrend képviselői is részt vettek. Több kiállítás is látható az évforduló alkalmából a fővárosban. Az emléknapot pedig díszelőadás zárta a Magyar Állami Operaházban.

Ha módosítják a tervezetet

Az egységes bértörvénytervezet módosítása nyomán a kezdő tanító a jelenlegi bérénél 100 lejjel alacsonyabb fizetést kapna, míg a kezdő tanárok fizetése 45 százalékkal emelkedne, és 40 ledolgozott év után a jelenlegihez képest 9 százalékkal magasabb jövedelmük lenne. A kezdő tanítók fizetése jelenleg 1065 lej, a törvénytervezet módosítása nyomán csak 960 lejt fognak kapni. A régi tervezet szerint 40 ledolgozott év után a tanítók 3600 lejes bért kaphattak volna, a kezdő tanítók pedig 1740 lejt. Az elszenvedett módosítások nyomán azonban a negyvenéves régiséggel rendelkező tanítók 2580 lejt kaphatnak, a kezdők pedig 960 lejt. A hosszú távú felsőfokú képzésen átesett tanár, aki negyvenéves régiséggel és első fokozattal rendelkezik, 5490 lejes bért kaphatott volna a tervezet régi variánsa szerint, a módosítás nyomán 40 százalékkal kevesebbet kap majd, azaz 3270 lejt. A második fokozatot megszerző tanár pedig negyvenéves régiség után 4770 lejes bért kaphatott volna, az új tervezet szerint 2850 lejes fizetést érhet el. A 2 és 6 év régiséggel rendelkező tanár 3150 lejt kaphatott volna, a jelenlegi variáns szerint fizetése 1830 lej lehet. A kezdő tanár 2610 lejes bért kaphatott volna, a módosítás nyomán ez 1500 lejre csökkent. A rövid távú felsőfokú oktatáson átesett tanár negyvenéves régiséggel és első fokozattal 4500 lejes fizetést kaphatott volna, a módosítás nyomán 2730 lejes fizetést kaphat. A kezdő tanári fizetés 2160 lejes lett volna, a módosítások nyomán 1260 lejre csökkent.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 571
szavazógép
2009-06-29: Közélet - x:

Hidak Esztelnekre - Mózes László

Nem patak, csermely vagy sáros árok fölöttiek, hanem két szellemi közösséget összekötő kapocs az, amely a Somogy megyei Segesden (a felső-háromszéki falu testvérközsége) szervezett alkotótábor mintájára idén Esztelneken is egyhetes művésztábort tartanak, mely a hét végi falunapokon vette kezdetét a községházán tartott kiállításmegnyitóval.
2009-06-29: Sport - x:

Futsal: KSE—Székely válogatott 5—11 (2—6)

Kézdivásárhely, városi sportcsarnok. Megközelítőleg 100 néző. KSE: Gazda B.—Kovács, Bartók, Stoica, Dobozi, Dobra, Gazda J., Török, Bögözi, Szabó, Csulak, Pap. Edző: Dobozi Levente. Székely válogatott: Kelin, Péter—Mihály, Szőcs, Csoma, Gáll, Mánya, Bokor, Bende, Tekeres, Biró. Edző: Jakab Zoltán. Gólszerzők: Pap (22., 26.), Bartók (32.), Szabó (20.), Gazda J. (9.), illetve Csoma (4., 40.), Gáll (10., 12.), Mihály (29.), Bokor (38.), Mánya (12., 25.), Biró (17.,19., 34).