Húsz éve nincs vasfüggöny
A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával és katonai tiszteletadással kezdődött meg a vasfüggöny átvágásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéssorozat szombaton Budapesten a Kossuth Lajos téren. Az 1956-hoz hasonló vérontás elkerülése volt az egyik legerősebb közös álláspont az ellenzék és a kommunisták között a ’89-es határnyitásnál — emlékezett vissza a húsz éve történtekre szombaton Sólyom László mint az akkori kerekasztal-tárgyalások egyik résztvevője.
A parlamenti emlékülésen felszólaló köztársasági elnök azt mondta: a határnyitás, de még a keletnémetek kiengedése sem vezetett volna önmagában Európa kettéosztottságának megszűnéséhez, hiszen a szögesdrót leomlott, de a civilizálttá vált határ két oldalán két gyökeresen különböző politikai rendszer maradt. Mint mondta, ma már bőven dokumentált, hogy a szovjet pozíciók kímélése, a status quo őrzése, a nagyon lassú átmenet, a reformkommunisták kormányra kerülése volt Nyugat-Európa és Amerika érdeke is. Példaként említette, hogy Kohl kancellár tette meg azt, amit Németh Miklós nem: a keletnémetek kiengedéséről ő tájékoztatta Gorbacsovot a gymnichi titkos találkozó után. Szerencsére — tette hozzá — az események gyorsan túlcsaptak ezen a politikán, nem csak a volt szocialista államokban, hanem a német újraegyesítés kérdésében is. Heinz Fischer osztrák államfő köszönetet mondott a magyaroknak, akik 1956-ban áldozatkészségről, majd 1989-ben bátorságról és határozottságról tettek tanúbizonyságot azzal, hogy abban a korai stádiumban nagy kockázatot vállalva megnyitották a határokat. Németh Miklós akkori miniszterelnök arról beszélt, hogy a lebontásról szóló döntést a kormány akkor pénzügyi megfontolásokkal indokolta, számítva a szovjet érdekszféra borítékolható kritikáira, ellenállására. A tiltakozás nem is maradt el, az NDK hadügyminisztere ,,egyből Budapesten termett", és magyarázatot kért, amit meg is kapott: ,,mi szegény ország vagyunk, nem telik a vasfüggöny régóta esedékes technikai megújítására" — emlékezett Németh Miklós a húsz éve történtekre, megjegyezve, hogy az igazi ok természetesen nem anyagi jellegű volt. Kifejtette: az események dinamikáját mutatja, hogy mire az osztrák és a magyar külügyminiszter megérkezett a két ország határára, a határőrség már csaknem a vasfüggöny egészét lebontotta, ezért egy részét vissza is kellett igazítani, hogy politikailag és nemzetközileg is ,,transzparens" legyen az elbontása. A parlamenti emlékülésen részt vett mások mellett az osztrák és a német szövetségi elnök, valamint a finn, a szlovén és a svájci köztársasági elnök. Csehország és Lettország miniszterelnöki szinten képviseltette magát. Horvátországból a törvényhozás, a szábor elnöke, Romániából a szenátus alelnöke és a kulturális miniszter, Lengyelországból pedig a szejm (országgyűlés) elnöke jött el az ünnepségre. Az Egyesült Államok kongresszusi delegációt küldött a megemlékezésre. Az ünnepségen a Vatikán és a Szuverén Máltai Lovagrend képviselői is részt vettek. Több kiállítás is látható az évforduló alkalmából a fővárosban. Az emléknapot pedig díszelőadás zárta a Magyar Állami Operaházban.
Ha módosítják a tervezetet
Az egységes bértörvénytervezet módosítása nyomán a kezdő tanító a jelenlegi bérénél 100 lejjel alacsonyabb fizetést kapna, míg a kezdő tanárok fizetése 45 százalékkal emelkedne, és 40 ledolgozott év után a jelenlegihez képest 9 százalékkal magasabb jövedelmük lenne. A kezdő tanítók fizetése jelenleg 1065 lej, a törvénytervezet módosítása nyomán csak 960 lejt fognak kapni. A régi tervezet szerint 40 ledolgozott év után a tanítók 3600 lejes bért kaphattak volna, a kezdő tanítók pedig 1740 lejt. Az elszenvedett módosítások nyomán azonban a negyvenéves régiséggel rendelkező tanítók 2580 lejt kaphatnak, a kezdők pedig 960 lejt. A hosszú távú felsőfokú képzésen átesett tanár, aki negyvenéves régiséggel és első fokozattal rendelkezik, 5490 lejes bért kaphatott volna a tervezet régi variánsa szerint, a módosítás nyomán 40 százalékkal kevesebbet kap majd, azaz 3270 lejt. A második fokozatot megszerző tanár pedig negyvenéves régiség után 4770 lejes bért kaphatott volna, az új tervezet szerint 2850 lejes fizetést érhet el. A 2 és 6 év régiséggel rendelkező tanár 3150 lejt kaphatott volna, a jelenlegi variáns szerint fizetése 1830 lej lehet. A kezdő tanár 2610 lejes bért kaphatott volna, a módosítás nyomán ez 1500 lejre csökkent. A rövid távú felsőfokú oktatáson átesett tanár negyvenéves régiséggel és első fokozattal 4500 lejes fizetést kaphatott volna, a módosítás nyomán 2730 lejes fizetést kaphat. A kezdő tanári fizetés 2160 lejes lett volna, a módosítások nyomán 1260 lejre csökkent.