Ki érti ezt? Itt egy csapat, élén a megyei sportigazgatóval, szemrebbenés nélküli hazudozással próbálja meglágyítani a sajtó képviselőit, hogy aztán előadja a mesébe illő tervet (emlékeztetőül: egy negyvenmillió euró értékben megépítendő szentgyörgyi sportcentrumról volt szó), miközben „nagy vezére", a miniszter asszony körül sötét fellegként kering a kétes ügyek, ügyletek sokasága.
A pályafutásán eltévedt (vagy eltévesztett) miniszter asszony önkényesen elfelejtette finanszírozni a sportszövetségeket, arra utalva, hogy „azok csak finanszírozzák magukat", majd amikor mégiscsak elosztásra került a büdzsé, előnyben részesített egy olyan szövetséget, amelynek képviselői nem osztanak, nem szoroznak Európában és a világban, de éppen elindított egy „palánkakciót". Láttunk már ilyent a Kárpátok géniusza korszakában, amikor minden iskolaudvarra állítottak két kosárpalánkot, Szentivánlaborfalván például a falu végén lévő kis parkba is jutott kettő, hogy vigyázza a virágágyások csendjét... Az már a sors fintora, hogy a román kosárlabda viszont egy lépést sem tett előbbre... A lényeg az — s ez már a miniszter asszony és csapatának tájékozatlanságára vall —: nem tudja például, hogy a román torna, kézilabda mégiscsak a sportvilág élvonalába tartozik, tehát valahol ezt értékelni kellett volna a pénzek szétosztásakor. Na de menjünk tovább, a megyei sportigazgatói székek betöltésénél első számú szempontnak tekinti a miniszter asszony a politikai támogatottság elvét, s ha ez adott — de miért ne lenne, amikor működik a kéz kezet mos íratlan szabálya —, akkor nem számít, hogy kocsmáros, erdész, cipész, sztriptíztáncos, üzletember, vállalkozó vagy éppen piaci árus kerül abba az igazgatói székbe. Egy közös vonásuk mindenképpen van: nem értenek a sportvezetéshez.
Na szóval, szédítenek — már aki szédül — a negyvenmillió eurós sportcentrummal, s tessék, most derül ki, hogy a Román Olimpiai Bizottság építtette izvorani-i uszodát (ötmillió euróba került) sem tudják működtetni. Szerdán átadták, csütörtökön bezárták. Egyszerűen azért, mert nincs pénz a működtetéséhez szükséges negyven személy alkalmazására. Egy uszoda és negyven személy... Mi lesz a negyvenmillió euróból épített sportcentrum működtetésével? Ott hány emberre lesz szükség? Az izvorani-i centrum (az uszoda mellett van még négy eltérő nagyságú sportterem, villanyfényes futballpálya) 138 személyt venne igénybe... Kezd még érthetőbbé válni, miért is nem válaszolt sportigazgatónk a kolléganő ama kérdésére, hogy végeztek-e előzetes tanulmányt, véleménykutatást.
Mi tagadás, olyan a sportéletünk, mint a legendás bábeli zűrzavar.
Álmodozni tudnak, felelőtlenül, hanyag nemtörődömséggel az adófizetők pénzét költeni, de ettől nem lesz jobb a sportmozgalmunk, sem a teljesítmény-, sem a tömegsportunk. És még valami: ettől nem nő egyáltalán sportvezetőink szavahihetősége, tekintélye! Ellenkezőleg, csak tovább romlik.
