A bástyákban kényelmes hálókban alszanak, a szabadtéri színpadot és környékét játékbirodalommá alakították, élvezik a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány (KIDA) ingyenes vendégszeretetét.

A kilencéves Zsolt eddig nem ismerte a tábor fogalmát, de Illyefalván úgy megbarátkozott a kényelemmel, a sok mindent szabad programmal, hogy még sokáig ott maradna. Látogatásunk alkalmával barátaivá vált társai szavába vágva sorolja, mi mindenért érzi jól magát a táborban. Meséli, hogy otthon kőkemény az ágy, a bástyában pedig puha és rugalmas, soha ennyit nincs alkalma játszani, mint itt, jó a hangulat, sonkát is ettek, és minden reggel isznak teát. Bence annak örvend, hogy a táborban nagy a szabadság, focizni is lehet, bár ő inkább asztaliteniszezne, tanítója szerint még hallunk róla, mert jól játszik. Eduárd a társasjátékokat szereti, Lehel a nagy térnek örvend, mert annyit lehet szaladgálni, amennyit csak akar, Andrea megjegyzi, hogy itt mindenki jó tanuló, Alfonz szerint az a jó, hogy a táborban lehet kacagni.

Míg a körénk gyűlt kis csapattal, valamint Zsigmond Judit és Nemes Emil tanítóval beszélgettünk, a szabadtéri színpadon mintha ezernyi láb dübörgött volna, a legmozgékonyabbak élvezték a szabadságot, és úgy nevettek, ahogy csak torkukon kifért. Arrébb néhányan gipszmintákat festettek, mások feladatlapokba írtak, rajzoltak. Megszokták a közös munkát, mert a Gödri Ferenc Általános Iskolában nem csak a délelőtti órákon tanulnak együtt, a családok rendezetlenségére való tekintettel a tanítók napközis programú kora délutáni foglalkozást is tartanak számukra, legtöbben elvégzett házi feladattal mennek haza. A gyermekek többsége egy szülővel nevelkedik, másik változat a kétszülős család, de legalább egyikük munkanélküli, és ahol apa, anya dolgozik, az összkereset alig elég a túlélésre. Minden bizonnyal emiatt támogatja már második éve ingyenes táboroztatással a Csíki negyedi kisdiákokat a KIDA, idén háromszor harminc gyermeknek nyújtva ezzel lehetőséget néhány napos nyaralásra.