Madárfalut terveznek Oltszemre
Több ízben merült fel a kérdés: vajon lesz-e valaha alkalom a kisebb települések önálló fejlődésére, önállósulásukra?
Ez is szóba került Oltszemen, a Zalánnal együtt Bodok községhez tartozó faluban. Van itt minden, fa, legelő, turisztikai látnivaló, szorgos kéz, amivel már kezdhetnénk magunk is valamit — vélekednek némely oltszemiek, mások szerint pedig: „Azok az idők lejártak. Az uniós életet nem lehet összehasonlítani az ezelőtti körülményekkel. Mi Bodok nélkül eddig is mire mentünk volna? Egyébként is hol van már a régi összetartás, a régi faluközösség, s erősen megszokta a nép, hogy kérjen, s várja, hogy adjanak. Jól van így nekünk a közön! Egyik felől a bodoki hivatal, a másikon a helyiek szorgalma és összetartása. Ez így a legjobb!" Nos, vitaindítónak megteszi e két álláspont, mely a 742 oltszemi lakos véleményét is tükrözi.
Fölösleges hóbort az infrastruktúra?
— Szó sincs róla — derült ki az önkormányzatnál —, enélkül be sem lehet lépni Európa nyitott kapuin — mondta Fodor István polgármester. — Oltszem esetében szerencsénk is van a falun átvezető nemzetközi úttal. Jó, hogy nem nekünk kell javítanunk, szélesítenünk-korszerűsítenünk. De keskenyek a házsorok, gondot okoz a közművesítés, repedeznek az út melletti házak oromfalai. A mellékutcákba bevezettük a vizet. A Zalánnal közös hálózat mindenestől 8,2 milliárd régi lejbe került. Idejében megpályáztuk. Igyekeztünk, hogy a cigányok lakóhelyén is csorduljon meg a csap. Oltszemen a lakóházak többségében és a falu iskolájában is vezetékes víz folyik. Mondanunk sem kell, a régi udvari kutak az évszázadok alatt befertőződtek, ezért örvend a nép a biztos víznek. Hogy fizetni is kell érte, bizonyára azt is megértik. Sajnos, a helyzet oda jutott, hogy a két falu, Oltszem és Zalán kanalizálásáról egyelőre nem lehet szó. Oltszemen a nemzetközi út miatt nem lehet ásni. A házak mindenütt alacsonyabban, a főút szintje alatt állnak, s a lakosság a szennyvizet az udvarról a fővezetékbe átjuttató szivattyút nem bírja majd kifizetni. Lehetőségként mutatkozik a házcsoportok számára kialakított közös ülepítők megépítése. Jelenleg az adósságokat kell kifizetni, újabb tervezetek elkészíttetésére most nincs pénzünk.
Fodor István: Oltszem fokozatosan fejlődik
— Milyen stádiumban áll A borvíz útja program Oltszem jövőbeni fejlődését tekintve?
— Azt én is szeretném tudni — felelte a polgármester. — Eddig semmi mozgás. Ebben az évben el kellene indulnia, ez végül is uniós pénzalapra támaszkodik. Oltszemen épülne egy kezelőközpont, mofetta, rendezni lehet majd az ivókúrára alkalmas gyógyvízkutakat. A 3.22-es programmal, amivel rengeteget dolgoztunk, Oltszemen a Malom utca aszfaltozását oldjuk meg, hisz ezen át lehet majd jutni a kezelőközponthoz. Nehézkesen megy a borvízkutak karbantartása, ami a mi feladatunk. A fegyelmezetlen turisták megrongálják. Kovács József (képünk) tanácstag gondoskodik rendszeres javításukról.
Az Oltfej mindhárom települése közel fekszik a vadakban gazdag erdős területekhez. Hallani, hogy tetemes károkat okoznak a vadak.
— Hatalmas károkat — mondja Fodor, aki a bodoki vadászcsoport vezetője is. — Vaddisznók és szarvasok is rendszeresen garázdálkodnak a mezőn, s most már megérkeztek a medvék is, ismét megdézsmálták a méhkaptárakat. Jegyzőkönyvezzük a károkat, továbbküldjük, s talán ezzel le is zárul az ügy, hiszen a törvény egyik ,,okos" előírása szerint ,,a vadászcsoportnak kötelessége megvédenie ilyen szempontból a saját területét!" Nekünk eddig öt állatra adtak kilövési engedélyt, s azt ki is lőttük. Angyaloson hatalmas károkat okoztak a vadak, 400—500 hektárnyi kukoricát és pityókát tettek tönkre. Oltszemen a Dimény-kertben a krumplit a szarvukkal és a patájukkal kaparták ki a szarvasok.
Az oltszemi mező állapotáról mindenki örömmel válaszolt kérdéseinkre.
— Az utóbbi esők áldást árasztottak a mezőre — mondta Czintos Ferenc. — Szépek a kalászosok, hamarosan aratásra kerül sor, a gépek készen állnak. Akinek gabonája van, meg kell nyitnia a bukszáját. A kapások virítanak, jól kötött a krumpli, szépek a zöldségeskertek. Az erdő is bőven ontja áldásait. Mondhatni, nincsen ugaron hagyott föld a határban, s nem kell elfeledni: felette szorgalmas, mezőt járó nép az oltszemi! A cigányok főút menti, valóságos kirakóvásárán a lomblevelű erdők minden gombafaját látni: galambgombákat, fűgombát, mezei csiperkét és a különleges ízű keserűgombát is. Könnyen megoldható ilyenkor a hétköznapi vacsora.
Czintos Ferenc: Szép a mező, egy szavunk sem lehet
A zömében református Oltszemnek új elemi iskolát építettek, az író és püspök Makkai Sándor nevét viseli. Udvarán azonban most élet honol, mert ehhez a területhez kapcsolódik az Oltfej madárvédelmi mozgalmának egy része. A falu határában állítottak tavaly lesőfát a ragadozók számára, idén tanudvar kiépítését tervezi itt a Rara Avis megyei madárvédelmi egyesület. Madármegfigyelő messzelátót és madáretetőt építenek, bemutatják, hogy milyen a gólyafészektartó és a héjacsapda. Egy csapdát, amellyel megfogatták e védett ragadozó egy példányát, nemrég koboztak el éppen ebben a térségben. Kelemen László megyei elnök azt mondja, Oltszemmel szerencséjük van, mert mind a bodoki polgármester, mind Dimény Árpád a madárbarát körök lelkes támogatója.
Dimény Árpád: Ha megépül a csatornahálózat, immár beszélhetünk turistafaluról is
Utóbbi a Malom utcai Dimény fogadó előtti téren a villanyoszlopra gólyafészektartót szándékszik szereltetni egyfajta hívogatóként a madár számára, mely, ha későn is, de oda kezdett fészkelni. A fészektartóval a villanyoszlopot is védik a rövidzárlattól. Azt terveztük Kelemen Lacival — folytatta Dimény Árpád —, hogy ha tökéletesen fog működni az internethálózat Oltszemen, pályázati úton szerzett pénzből kamerát szereltetnék egy gólyafészekhez, hogy az érdeklődők, főleg a gyermekek egy nyáron át állandóan figyelhessék, mi történik a mi kedves védett madarunk fészke körül.
— Tanulmányi kirándulásra vittük az oltszemi gyermekeket a parajdi sóbányához és a szovátai sós tavakhoz, ismereteiket kiegészítendő — tájékoztatott Dimény Éva tanítónő, aki kolléganőjével, Kovács Évával Csíkszeredában pedagógus-továbbképzésen vett részt, melynek fő témája a XXI. század megváltozott pedagógiája volt. A tanítónő már huzamosabb idő óta foglalkozik Oltszem történetének, kismonográfiájának összeállításával. Kiegészítések, levéltári kutatások következnek, térképeket, alaprajzokat, fényképfelvételeket kell még készítenie.
Dimény Árpád vállalkozó Oltszem szülötte. Nem túlzott, amikor úgy fogalmazott, a falunak és környékének szinte kiapadhatatlan idegenforgalmi értékei vannak, melyekre a jövő falusi és agrárturizmusát lehet és kell építeni. Saját telkének udvarán épített vendégházat, ahol a csend és a hagyományos oltfeji székely konyha várja a látogatókat, s az erdő áldásai, gombák, erdei gyümölcsök sem hiányoznak, a festői táj, a közeli borvízforrások, a fürdésre alkalmas Olt vize, Herec és Leányka várának maradványai a kellemes időtöltést, a történelmi ismeretek gyarapítását szolgálják majd. A hivatalos megnyitás azonban még várat magára.
Gombát vegyenek!
Egyelőre barátok és rokonok vehetik igénybe a panziót, bár külföldről is érdeklődtek már iránta. Megfogalmazódott az az óhaj is, hogy több információt igényelnek az Oltszemre érkezők az 1827-ben épült Mikó-kastélyról, melynek udvarán jelenleg értelmi fogyatékos gyermekek iskolája működik, de nemzetközi szinten is érdeklődésre számot tartó turisztikai objektum. Műemlék, és azon túl, hogy a helybeli római katonai tábor területén épült, ,,Erdély késő klasszicista építészetének egyik jelentős, igen jól konzervált, egységes és összetett alkotása" — írja róla Hlavathy Károly. Bugár Mészáros Károly, a kastély építészeti előképét a párizsi Élysée-palotával hozza kapcsolatba, és annak földszintes változatát látja Erdélyben megvalósulni, belső díszítése, falképsorozata teszi egyedülállóvá. Falképeinek egyik része háborús ihletésű, a többi a társasági életet, a békét, a csendet és a barátságot sugározza. A kastély belső dekorációjának szintén értékes része a vadászterem historizáló faburkolata, utólag beépített szekrényei, ajtókeretei és a kor rangos bútorművészeti tárgyai. Az intarziás parketta, a színes, mázas csempekályhák külön értéket képviselnek. Sajnos, a szavahihető tanulmányok nem beszélnek arról, hogy a falfestmények feltehető kivitelezője valóban az a Bodor Péter lehetett-e, aki az egykori marosvásárhelyi zenélő kutat építette.
