Európában nem működhet egyetlen ország, így Szlovákia sem szigetként, és nem diszkriminálhatja egyetlen kisebbségét sem ― jelentette ki Viniczai Tibor, az MDF alelnöke tegnap Budapesten. Az MDF politikusa a június 30-án elfogadott szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban mondta el pártja véleményét.
Úgy fogalmazott: a szlovák nyelvtörvény elfogadhatatlan, bevezetése ellen nemcsak a szlovákiai magyarok, hanem a mértékadó szlovák lapok és értelmiségiek is tiltakoznak. Mint kiemelte, a szlovák és a magyar értelmiségnek együtt kell gondolkodnia, és össze kell fognia ebben az ügyben. Hangsúlyozta: a szlovák kormány nemcsak a magyarságot, de az Európai Uniót is ,,arcul csapta", hiszen az államnyelvtörvény ellentétes az integráció szellemiségével. Az EU tagállamaiban a többség nem gáncsolja, hanem segíti a kisebbséget, hiszen sok országban alkotmányos jog a kisebbségi nyelvek használata ― mutatott rá.
Viniczai Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy egy pozsonyi felmérésből az derült ki, a 15 éves szlovák gyerekek 61 százaléka a legellenszenvesebbnek a magyarokat nevezte meg. A szlovák gyerekek azt tanulják történelemkönyveikből, hogy a magyarok ezer éven át elnyomták a szlovákokat ― tette hozzá.
Az MDF alelnöke szerint az államnyelvtörvény a legsötétebb időket idézi, amikor 1938 és 1945 között, a Tiso-kormány Szlovákiájában megkezdődött a magyarok üldözése, és magyar pártok, egyesületek működését tiltották meg. Viniczai Tibor felidézte azt is, hogy a kilencvenes években Szlovákiában átrajzolták a megyék határait, így szüntetve meg a magyar többségű megyéket, miközben a lakosság több mint tíz százaléka magyar.
Pozsonyi kritika
A Sme liberális szlovák napilap szerint Pozsony az államnyelvtörvénnyel lehetőséget adott Budapestnek, hogy a nemzeti kisebbségek kérdését a kétoldalú szintről európai szintre emelje. Nem kell sajnálkozni azon, hogy a tervezett Bajnai―Fico találkozót a magyar fél meghiúsította. ,,Ami Szlovákiát leginkább bánthatja, az a megváltozott valóság, s nemcsak a kétoldalú kapcsolatok terén, hanem annak európai megítélése terén is, amit éppen az értelmetlen nyelvtörvény okozott. A buta nemzeti koalíció, amely képtelen megtartóztatni magát a kisebbség elleni támadásoktól, lehetőséget ajándékozott Budapestnek megtenni azt, amire sem a Szlovák Nemzeti Párt kormányzati részvétele, sem (Malina) Hedvig, illetve Dunaszerdahely (rendőri beavatkozás a labdarúgó-mérkőzésen) nem volt elegendő: a szlovákiai kisebbségi kérdést kétoldalú szintről európai szintre emelni" ― írja a Budapestnek szeretettel című jegyzet szerzője, Peter Schutz. Úgy véli: bár a nyelvtörvény valóságos hatása a szlovákiai jogi őserdő sűrűjében nem világos, a jogszabály annyira nem európai és ellenséges, hogy csoda volna, ha a magyaroknak most nem sikerülne ezt nemzetközi témává tenni.
