Az évek óta sorvadozó-vegetáló, bizonyos részeiben pedig kimondottan pusztuló fürdőhelynek ugyanis pontosan egykori gyógyüdülő jellege került veszélybe a hanyatlás miatt. A Transzszilvánia-oldalon parlagon hagyott egykori kiváló szálloda ma bedeszkázott ablakokkal utasít el minden turistát, a hegyen feljebb található ,,citromos" és ,,csokoládés" medencékből csak az utóbbi működik, miután nemrég megesett tulajdonosainak a szíve rajta, és felújították, de a csodás mofetta hasznavehetetlen, romokban hever, teteje beomlott, és életveszélyes megközelíteni is.

Élet van viszont a Daragus Attila cége által birtokolt főút menti kanyarban, és ebben nem kis része van pontosan a pormentes aszfaltútnak, melynek karbantartását is sikerült megoldani az utóbbi években. Ennek lett kiegészítő szolgáltatása most a tőzeglápos út mentén megásott új medence, és nyilván sok turista örömére történt a dolog, s csak fokozhatja a kanyarbéli szállodák vonzerejét.

A település azonban nemcsak ezekből áll, legszebb villás részei az új medence feletti Csiszárfürdő hegyoldalán rejtőznek, még mindig tulajdonképpen legfeljebb félig kiaknázottan. Ne feledjük, a rendszerváltás utáni idők egyik kimondott kudarca is Bálványos nevéhez fűződik. Az, hogy a szabadegyetemnek Tusnádra kellett költöznie, olyan veszteség, melyet azóta sem tudott kiheverni a település, s mely akár évtizeddel is visszavetheti fejlődését. A nyári szabadegyetem egykori telkén ugyan ígéretes építkezés folyik, 200 000 eurós Sapard-pályázatot nyert a befektető, s csak kívánhatjuk, hogy merész terve a tusványosi tábor visszahonosítására sikerüljön.

De hogy Tusnáddal valóban felvehesse a versenyt az attól természeti erőforrásokban, szépségben és értékekben semmivel sem szegényebb Bálványosfürdő, jóval több mindenre lenne szükség.

Mindenekelőtt érthetetlen, miért van még mindig vízözön előtti elhanyagoltságban az út, mely az Ibolya-forráshoz vezet. Nem utolsósorban eme szerpentin kriminális állapota a felelős azért, hogy az Ibolya-forrás környéke annyira elhanyagolt, hogy az itteni egykori strand leépült, ma tehén legelészik telkén, és békalencse tenyészik vizében. Hogy mekkora kár e fertályért, azt a turisztikai oázisként a Hankó cég által ide varázsolt Bálványos Gyöngye panzió és faházegyüttes, zenepavilon is példázza, mely valósággal kirí az elhanyagolt környezetből. Önkormányzati és vállalkozói összefogásra, infrastrukturális beruházásra lenne szükség az útépítés, csatornázás érdekében, s a torjai tanács másféle hozzáállására, hogy a fürdőhely valóban fellendülhessen, s bár egykori önmagához felnőhessen.