Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke tegnap továbbította a négy parlamenti párt által aláírt, a szlovák államnyelvtörvény módosítását kérő nyilatkozatot Pavol Paskának, a szlovák parlament elnökének.
A házelnök azzal a kéréssel továbbította a dokumentumot, hogy annak tartalmát Pavol Paska ismertesse a szlovák parlamenttel. A szlovák nyelvtörvény módosítására vonatkozó nyilatkozatot Mandur László, az Országgyűlés alelnöke jelenlétében Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese, Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke, Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője, valamint Semjén Zsolt, a KDNP elnöke írta alá.
A nemzetközi jogi, diplomáciai és politikai eszközökkel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a szlovák törvényhozás által elfogadott 1995. évi 270. sz. törvényt és annak 2009. június 30-án elfogadott módosításait országaink jószomszédi viszonyával, a megkötött magyar—szlovák alapszerződéssel és egyéb nemzetközi egyezményekkel, valamint a kisebbségeket és a kulturális sokszínűséget értékként kezelő európai törekvésekkel egyaránt összeegyeztethetetlennek tartjuk — áll a nyilatkozatban, mely így folytatódik: a szlovákiai magyar kisebbséget példátlanul szankcionáló törvény az európai kisebbségi jogokkal, az Európai Unió szellemiségével, a meglévő emberjogi egyezményekkel és a józan ésszel is ellentétes, ezért indokolt, hogy a magyar politikai szereplők az európai és nemzetközi szervezeteknél egységesen lépjenek fel a jogszabály diszkriminatív rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése érdekében. Egyetértünk abban, hogy az új szlovák törvényi szabályozás nem két ország bilaterális vitája, hanem súlyos, és az európai gyakorlattal ellentétes, a törvényhozók által szentesített emberjogi jogsértés. A szabályozás ellentétes különösen az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Kartájával, nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó keretegyezményével és Miniszteri Bizottságának vonatkozó ajánlásaival, valamint az Európai Unió koppenhágai kritériumaival és Alapjogi Kartájával. A törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli, és szankciókkal fenyegeti. A nyelvhasználatot nem csupán a gyakorlati szempontok által megkívánt mértékben, hanem ideológiai alapon, a mindennapi élet megannyi területén, elsősorban a nyilvános és hivatalos érintkezések számos vonatkozásában szükségtelenül korlátozza. Ezzel aránytalanul és indokolatlanul beleavatkozik az emberek magánéletébe, és korlátozza a Szlovákiában élő magyarok és más kisebbségek jogait.
Végül az aláíró pártok felhívják a szlovák parlamenti pártokat, hogy a jogszabályban foglalt diszkriminatív rendelkezéseket vonják vissza, valamint kezdeményezzenek tárgyalásokat a nemzeti kisebbségek képviselőinek aktív bevonásával egy, a kisebbségek számára is elfogadható, illetve az európai értékekkel összhangban álló nyelvhasználati szabályozás kialakításáról.
