A kávéivást, különösen a szenvedélyes és rendszeres kávéfogyasztást a szív- és érbetegségek szempontjából régebbi adatok alapján az orvosi közvélemény nem helyeselte. A gyógyszertani szakirodalom szerint a koffein emeli a vérnyomást, gyorsítja a szívműködést, növeli a sztresszhormonok termelődését.

Állatkísérletek alapján ez kétségtelenül igaz, de azt a korábbi feltételezést, hogy ennek következtében a sok kávét ivó emberek gyakrabban kapnának szívinfarktust vagy szélütést, a tények nem igazolták. A kávéban vagy a forró csokoládéban lévő koffein mennyisége még naponta többszöri fogyasztás esetén sem olyan sok, hogy felnőtt emberben mérhető, kedvezőtlen hatást fejtene ki.

Az utóbbi években a megfelelően ellenőrzött vizsgálatok ismételten az addigiak ellenkezőjét bizonyították. Nők esetén a napi négy-öt kávé rendszeres megivása egyértelműen csökkenti az agyi katasztrófa kockázatát. A férfiaknál ezt a kedvező hatást nem sikerült igazolni, de a kávézásnak hátránya a férfiak körében sem volt.

Stockholmban 1992—1994 között végeztek tudományos megfigyeléseket a szívinfarktus miatt kórházba kerülő embereken. Ebben az időszakban 1369 személyt vittek be a szívgyógyászati osztályok sürgősségi részlegére. A kórtörténetben valamennyiük életmódjának, táplálkozásának részletes adatait leírták, így azt is, hogy az utolsó tizenkét hónapban rendszeresen ittak-e kávét, és milyen gyakran.

A betegek sorsát, egészségének alakulását egy évtizeden keresztül szorosan követték, és most összesítették a vizsgálatok eredményeit. A résztvevőket aszerint csoportosították, hogy naponta átlagosan egy csésze kávénál kevesebbet fogyasztottak, 1—3 csészényit ittak, illetve kávéfogyasztásuk 3—5, 5—7, sőt, hét csészénél is több volt.

A szívinfarktus okozta halálozás lényegesen nagyobb volt azok között, akik nem ittak kávét, azokhoz képest, akik kávéztak. A kávékedvelők körében a túlélés esélye a naponta elfogyasztott kávéitallal arányosan nőtt, de a napi hét kávénál is többet ivók életkilátásai már romlottak.

(Matos Lajos, MTI)