Izland elhúzhat az EU előszobájában várakozó tagjelölt államok mellett, és még előttük beléphet az Európai Unióba, ami lelassíthatná a reformokat, és felszíthatná a bővítéssel kapcsolatos elégedetlenséget a többi jelölt országban.
Az északi szigetország parlamentje megszavazta a kormány javaslatát, hogy Reykjavík kezdjen tárgyalásokat Brüsszellel a huszonhét tagú szervezethez történő csatlakozásról. Izlandnak jó esélyei vannak a belépésre, hiszen hosszú demokratikus hagyományokkal rendelkezik, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak és az Európai Gazdasági Térségnek. Ez azt jelenti, hogy már most megfelel az uniós csatlakozás számos követelményének.
Ha a választópolgárok is így látják jónak, és a csatlakozási tárgyalások sikerrel haladnak, Izland akár 2011 júliusában felvételt nyerhet az EU-ba — tehát még Horvátország előtt. A balkáni államot tartják általában az unió következő új tagjának, noha Zágrábnak elhúzódó határvitája van Szlovéniával.
A Balkán többi állama közül Szerbia uniós ambícióit Hollandia fékezi. A holland kormány szerint Belgrád nem működik teljes mértékben együtt a balkáni háborúkban elkövetett bűncselekmények felderítését célzó nyomozásban. A szomszédos Macedónia felvételi kérelmét a Görögországgal tizennyolc éve fennálló névvita akadályozza. Bosznia próbálkozása megfeneklik a két entitás belső harcain, míg Albánia kérelmét Németország küldte parkoló pályára.
Törökország 2005 őszén kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel. Ambíciójára azonban csapást mért a huszonöt éve megosztott Ciprus körüli huzavona, valamint Párizs berzenkedése az ellen, hogy egy népes és muzulmán vallású ország bekerüljön az Európai Unióba.
A nyugat-balkáni államok integrációját az EU úgy tekinti, mint a stabilizálás eszközét egy olyan régióban, amelyet háborúk ziláltak szét a 90-es években. Törökország majdani felvételében pedig sokan a muzulmán világhoz fűződő kapcsolatok javításának lehetőségét vélik látni.
Diplomaták szerint, bár csak kevés szakértő tart a harcok kiújulásától az egykori Jugoszlávia területén, fennáll a kockázata annak, hogy erősödni fog az EU-ból való kiábrándulás azokban az országokban, amelyeknek lakossága nem lát érdemi haladást a csatlakozási próbálkozás terén.
Alighanem olyan stádiumba érkeztünk, amelyben a reformok stagnálnak, miközben egyes országokban felüti a fejét a puha nacionalizmus — ez nyilvánvalóan már megtörtént Boszniában és Macedóniában —, ráadásul nem mutatkozik a kormányzati munka minőségének olyan mértékű javulása, amelyet az EU-csatlakozási folyamat hatására látni szeretnénk — fogalmazott egy EU-diplomata.
Egy másik diplomata arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós tagállamoknak — Izland belépési szándékának mérlegelésekor — figyelembe kell venniük azoknak az államoknak az érzékenységét, amelyek már korábban benyújtották csatlakozási kérelmüket Brüsszelhez. Ügyelnünk kell arra, nehogy elszigeteljük vagy felbőszítsük a függőben lévő kérelemmel rendelkező országokat. A bővítés nem lehet kétutas rendszer, egyik a gazdag, másik pedig a szegény országok számára. Ragaszkodnunk kell az egyenlő feltételekhez minden jelölt számára — fogalmazott.
